Mondhatnam, hogy akkora volt a sokk, hogy csak mostanra sikerult feldolgozni, de nem lenne igaz. Az igazsag az, hogy elaludtam este a Gyerekkel (nos, ha a _teljes_ igazsag erdekel, meg egy kicsit hamarabb is, mint o), es mar nem tudtam tegnap megirni, hogy megallitott egy rendor.
Bizony, ekkora izgalmak vannak az eletemben. Rendesen villogott a kek villogojaval, meg hangja is volt, meg bekopogott az ablakon, nekem meg ott kellett ulnom kormanyra tett kezekkel, tisztara, mint a filmekben. Es meg a rendorbacsi is ilyen feka, dagadt, fankzabalo forma volt, nagyon orultem. Plane, mikor nem buntetett meg. Es meg Olivert sem kellett bevetnem, mint titkos fegyvert, pedig mondtam neki, hogy mikor visszajon a rendorbacsi es nekiall irni valami fecnit, na akkor nagyon kezdjen el bogni. Ehhez csak oda kellett volna sugnom, hogy soha tobbet nem nezhet Noddyt.
Amugy a kihagas termeszetesen sebesseghatar tullepese volt, 35 helyett mentem vagy 37-tel. Lejto aljaban levo keresztutcaban, 50 meterrel beljebb, fa alatt sunnyogo rendorautot eszrevenni, beletaposni a fekbe es mar meg is van.
Az izgi amugy nem ez volt, hanem hogy biztos voltam benne, hogy nincs nalam a biztositasi igazolas. Tenyleg nem volt. Hogy ki tett egy peldanyt a keszyutartoba es mikor, az rejtely.
Amugy meg jovo heten ilyenkor mar a regi agyamban alszom es ez a lenyeg.