2010

Mindenkinek, aki olvassa ezt, meg az o egesz csaladjanak sok mosolyt, olelest, utazast, szeretteivel egyutt toltott idot es boldog pillanatokat kivanok idenre is.
(es nekunk 7 oraval tovabb tartott 2009, bizony. Szerettem ezt az evet. Szia 2009.)

52.

Mar csak ennyit kell aludni es csulkos bableves, szaloncukor, anya-fele borsoleves, korut meg Zara, magassarku kicsit meg olelesek... A masik oldalat meg nem latom pontosan, de lehet, hogy jobb is. Tuti van benne faradtsag meg rohanas meg szetszakadas meg keves ido, de ezt inkabb majd utolag.

Bodyguard tanfolyam, 1. lecke

Meg szerencse, hogy van, aki gondol szegeny gyerek szeme vilagara, ha mar a szulei nem figyelnek oda ra.

Ajandek helyett

Az osszes rokonsagnak (meg aki szeretne maganak) ajandek karacsonyra, csomo foto meg video. (Jobbat nem tudok innen.)

a barkacsmernokrol

Nekem mar boldog karacsonyom lesz, az tuti, nem kell fognom a fat, kesz a talp :)

Boldog karacsonyt!

Kepi anyag a furdesrol intim reszek nelkul

"A kellemes meleg furdoviz ellazitja a babat, furdes utan megnyugodva, konnyen elalszik."

Aha. Mutatom:

in progress

Ez a karacsony mindenkit nehez feladatok ele allit. Talpat mar nem lehet kapni, a ferjem ugy dontott, majd o gyart egyet. Vettunk is hozza pvc csovet, meg leceket meg ilyen-olyan csavart meg fureszt, meg ha mar ott voltunk, furot, termeszetesen furofej keszlettel. (-ilyen fejet meg nem lattam, ezzel mit lehet furni? -lyukat. -na ne...) Meg szerencse, hogy csavarbehajtos, most, hogy mar minden butor ossze van rakva es egy darabig nem veszunk ujakat.

Mindenkepp lesz fotodokumentacio az eredmenyrol, addig is, ha valakinek van muszaki rajza egy ilyenrol, ne tartsa magaban. Nem mintha nem biznek a ferjemben, csak gondoltam palyazat is lehetne ebbol. Jelige: MacGyver.

Oliver ma a 3. honapos szulinapjara extra nyugos volt, egesz nap nem aludt, viszont sirt annyit, mint eddig meg osszesen sem. Biztos jon a ho, vagy valami. (nem)

Es ismet eltelt egy nap, amikor nem sutottem meg a mezeskalacsot (2.nap), se a bejglit (4.). De legalabb mar ledaraltam a makot. Meg szerencse, hogy ajandekok utan nem kell rohangalni, szerintem a husveti nyuszi hozna mindenkinek az en ajandekaimat.

Mindjart karacsony

Gyozott a hagyomany (meg a nyafogasom) es lesz karacsonyfank :) Ott var mar kinn az erkelyen. Mar csak talpat kell szerezni meg meg valami koltseghatekony diszhalmazt. Amik vannak, azok bar gyonyoruek, de egy fel meteres fara elegendoek, ez meg itt vagy 2m.

Egyebkent a 3. helyen arultak meg, itt mar minden hazban all a feldiszitett fa.

A Gyerek tegnap ismet kapott egy karacsonyi ajandekot (nem tolunk), amibol szamunkra kiderult, hogy a "Hull a pelyhes" az ilyen internacionalis dolog, ugyhogy rahajtunk a szancsengos megtanulasara inkabb.

mi ez?

a) bena fagyiskanal

b) elrontott ollo

c) hogolyo keszito alkalmatossag

es akkor csodalkozunk, hogy a gyerekekbol olyan felnott lesz, aki megijed mindentol es nem birja a kikepzest es az idojaras viszontagsagait.

de ha kell valakinek, viszek :)

tanc 2.0

Tovabbfejlodott a Gyerek mozgaskulturaja. Egyelore kell hozza egy vallalkozo szellemu -nem baj, ha epp karra gyuro- felnott, meg nemi remek muzsika.

(egyebkent mielott felhordul mindenki, megjegyzem, hogy igy van csendben egyedul az esti nyuglodesben, a masik verzio a nem-nyafogasra a tv. Azt meg inkbb nem.)

Ebbol azert nem tobbet, mert a zenei reszert nem vallalunk felelosseget.

Viszont van masik is, olyan alafestessel, amivel lehet azonosulni, megis rendkivul gyerekbarat:

Egyebkent utlevel folyamatban, a hivatalos kep szerint remult ufo arcu amerikai allampolgar gyermekunk elso lepese haza.

jatszoszonyeg es utlevel

tanuljatok es okuljatok az en hibambol feleim: csak es kizarolag olyan jatszoszonyeg er valamit, amin a ded korbe tud fordulni (marmint hasrol hatra forogni is elfer, meg 360 fokban is forog a hatan. ez utobbit egyebkent nem tudom hogy csinalja, egyszercsak mashol van.). Fentiek alapjan legalabb egy szobanyi legyen es kor alaku. Ja, es legyen laminalva, vagy nejlonnal boritva vagy valami, mert tuti lebukja/hanyja/nyalatfolyatja napi ketszer. Nyilvan nem mosogep-kompatibilis az aktualis cucc a rajta levo baszok miatt, a tobbit kepzeld el.

Egyebirant holnap remelem harmadik nekifutasra mar sikerul elintezni a kiskoru utlevelet. Tegnap megfutamodtunk, mert sokan voltak, ma kevesbe frekventalt helyen levo postara mentunk (mert ebben a fejlett orszagban a postan is lehet utlevelet intezni, bizony), de ott meg idopontot kell kerni; szoval holnap delelott remelem vegere jarunk ennek, kulonben ujra kell irni az igenylolapon a "magassaga" rovatot (amit amugy is csak megtippeltunk, mert nem lehet megmerni ujabban). Elore rohogok egyebkent, mikor elkepzelem, hogy majd 2 evesen a 2 honapos kori fotojat hasonlitjak ossze az akkori arcaval az illetekesek.

Mi a nepszeruseg?

A Gyerek ma kapott egy plussmackot, egy szett oltozetet es egy kepeslapot "Szeretlek Oliver" szoveggel. 3 kulonbozo szemelytol. Es meg csak szulinapja sincs, meg a karacsony se szamit meg bele. Csak mondom.

Uj vilag

Azt hiszem mostantol ekezet nelkul leszek kenytelen irni, mert a vadonatuj joszagu MacBookomon nincs magyar billentyuzet, elnezest erte. :))

Azert el kell meselnem, hogy eloszor egy pink windows7 dobozt kaptam (insider poen, de azert el lehet kepzelni), tele olyan m&m's-ekkel , amirol otthon csak almodni...nem is ertem miert nem lehet otthon kapni egyebkent, mindegy, szoval kekek es rozsaszinek es etcsokisak meg mentolosak meg meg sokfelek. Nekem mar ekkor kellett bognom (jo, tudom, nem vagyok egy bonyolult eset), pedig meg csak ezutan derult ki, hogy a doboz is sajat keszitesu. Mondtam, hogy tul profi lett, azert nem is tunt fel, hogy mennyire szemelyreszabott a szovege. Illetve ez tunt fel vegul. Akkor mar elegge meghatodtam, hogy igy keszult az en ferjem. (meg hogy nem sajnalja tolem a csokit, ezek szerint megsem vagyok _akkora_.)

Par perccel kesobb elosomfordal, hogy akkor odaadna az igazi ajandekot is. (mar nem is mondom, hogy itt mennyire...) Szoval azert az, hogy semmi folosleges sallang, dobozt kinyitod, gepet kinyitod, kerdez parat, koszon szepen a gazdajanak es mukodik... Csodalatos. Odavagyok.

Olivér-rajongók figyelmébe!

Február 18án 10:40kor várjuk az őrjöngő tömeget Ferihegyen. Aki lemarad, az március 11-ig pótolhatja hódolatának kimutatását valamelyik rezidenciánkon.
Ugyanitt rezidencia kerestetik 2 főre, plusz egy db szupercukinak, (akinek nyilván hatszor annyi cucca lesz, minta két felnőttnek).
Mindenesetre :)))))))))

ja, ezt mutattam már?

Angyalok...

...jártak nálunk.
Köszi Kati-Zsani-Hanni-Zsolti! -meg nem tudom még ki, mindenki, akinek köze volt ehhez a sok mindenhez.
(csak kicsit sírtam;))

Update: A legkedvesebb anyósom a főangyal, kiderült! Köszönjük!

Sanyarú a sorsom

Most van az első olyan Mikulás, hogy hiába raktam ki a csizmámat az ablakba, nem találtam benne semmit reggelre. :(
Na jó, nem raktam ki, mert nincs is ablakpárkány, meg amúgy csizmám se. De attól még az előszobáig betalálhatott volna az öreg.

zene

Mégiscsak lehet valami ezekben a gyerekeknek szánt zenékben. A Zeneovi cd-re (köszi Réka innen is) először hosszú percekig sikongva kacagott, azóta becsilledve, résnyire nyitott szemmel figyeli a zenét, ha leállítom, szemrehányó tekintettel néz rám. Helló hová-mész-te-kisnyulacska meg pál-kata-péter világa!
(Mondjuk a "Mókuska-mókuska" c. opusz alatt komoly trance-szerű alap van.)

itt se vagyok

Ha író lennék, mondanám, hogy írói válságban vagyok, de nem, így csak azt mondom, hogy nincs kedvem írni. Ha lenne, elmesélném, hogy péntek este megvolt a Gyerek első éttermezése, (persze ügyes volt, csak akkor kezdte el unni magát, mikor kihozták a kaját, hogy én ne tudjak enni), meg hogy szombaton voltunk két db 4éves szülinapi buliján egy játszóházban, pizza meg torta meg minden, (persze a Gyerek édes volt, mindenki odavolt érte és egyáltalán, egy szavam se lehet, csak egyszer kért enni és nem sírt egyáltalán), meg azt is, hogy ma esőben sétálás volt meg karácsonyfák nézése a szomszédságban (majd fotodokumentálom, mert azért ilyet nem minden nap lát az ember), meg hogy alig tudtam visszafogni magam, hogy megvegyem a világítós kültéri mikulássapkás rózsaszín flamingót (nem), meg hogy kapott a baba egy mérettel nagyobb cumit (lassan iskolába megy, tudom) meg az első karácsonyi ajándékát is megvettem, de persze odaadtuk, mert szupercuki és akarom használni (jó, tudom. amúgy egy nagy puha zsiráf, ami a hasán széttépőzárazva szőnyeggé válik). De nincs kedvem írni, szóval nem is mondom el jól. Majd máskor.

hála

Holnap meg itt Hálaadás ünnepe lesz, minden zárva, családok összejönnek, mindenki pulykát eszik és örül mindennek. Vagy valami ilyesmi.
Mi meg tartunk ilyen magyaros hálaadást, áthívtuk szomszéd Sly-t családostól, pulyka helyett lesz kacsa, de tartjuk a vörösáfonya-szósz, krumplipüré, sütőtök pite vonalat hagyományosan, és hálát adunk ezért a kis cukiért leginkább.

update: hasról a hátára fordult ma este, mindkét irányba, többször is :)

kezdő anya küzdelmei

Képzeljük el, ahogy békésen eszegető kisdedünk evés közben végtelen hosszúnak tűnő ideig termel a pelenkába. Már tudjuk, hogy ez semmi jót nem jelent, evés erőszakkal felfüggeszt, azonnal irány a pelenkázó. (+) De sajnos késő még így is, ez annyi volt, hogy már a felső réteg is átázott. Aki már próbált levenni fejen keresztül egy bodyt egy izgő-mozgó-rúgkapáló kéthónaposról, az nagyjából sejti a végeredményt. A többieknek elmondom: a pelenkázóra leterített textilpelenka, (ami azért van, hogy ne sikítson, mert fázik a feneke a műanyagon), a rugdalózó és a body, ami alatta volt, plusz a gyerek nyakig, illetve a feje hátulja is -tekintve, hogy ott húzod át a szaros ruhát- be van terítve a cuccal. Ok, felemelem magamhoz, hogy le tudjam törölni (-) . Ezzel azt értem el, hogy az én pólóm is olyan lett a karjától, de letörölni nem tudom, mert ficánkol. Jó, akkor berakom a kiságyba egy textilpelenkára hason, majd úgy. (-) Le is töröltem, közben viszonylagosan tisztára varázsolom a pelenkázót is a hatodik kezemmel, mikoris veszem ki a gyereket az ágyból, természetesen összepisili a világmindenséget. (-) Haha, előre látó anyu vett vízhatlan matracvédőt a lepedő alá (+), semmi gond. Az alvós macikendő meg a hálózsák meg a mittoménmégmi meg így járt. Gyerek felöltöztet (bosszúból rózsaszín nadrágot adtam rá), gondoltam visszarakom a kiságyba, míg normalizálom a csatateret, meg berakom a mosást. (-) Nyilván elhelyezett egy rókát még a natúr matracra. Már nem nevetek. Ő igen.

Jin-jang

Jin: Éjjel 9 órát aludt egyhuzamban, reggel mosolyogva ébredt, ettől én is.
Jang: 3 nyavalyás oltástól, amit kb. 4 másodperc alatt kapott meg (de tényleg. Mire nagy levegőt vett és kellően vörös lett a feje, már túl is volt rajta.) egész nap ordítva sír. Enni is csak nyafogva hajlandó, a pelenkázást meg egyenesen gyerekkínzásnak minősíti. Na jó, kicsit sápadt is, de szerintem ezt már direkt csinálja hozzá. Ez valami férfi-gén lehet.
Egyébiránt pontosan 62 cm és 5,5 kg a kisgomba és minden, amit vizsgáltak rajta, az rendben van, örülünk.

megint csendes hétvége

Csodagyerek megint akkor kelt fel először, mikor már világos volt, ezt betudom reggelnek, akkor is, ha szerintem még legalább négy órán keresztül nem volt reggel, mindegy, majd megbeszéljük nemsokára, hogy hogy is van ez a reggel dolog. Reggeli (mindkettőnknek), öltözés (mindkettőnknek), hányás (ezt csak egyikünk művelte), újra öltözés (megint mindkettőnknek), konyha felmosása és így épp odaértünk, hogy tapsoljunk apjának, aki sikeresen lefutotta a maratont (jelzem, az ország egyik legnehezebbje ez itt, hegyen-völgyön meg minden, plusz pénteken még elment egész napra mászni, én nem is tudom miből van ez az ember), korcsoportjában 8. lett (összesítve 15.), büszkék vagyunk.
Később visszamentünk az eredményhirdetésre, ami igazi amerikai dolog volt, csomóan hoztak otthonról mindenfélét, volt enni-inni (incl. sör, de csak déltől szigorúan) meg zenekar meg fűbenülés.
Onnan ellátogattunk egy mászógyerekhez, ún. potluck volt, mindenki hozott valami ennivalót, volt pulyka meg húsgolyó meg szószok meg tészták meg piték. Olivér persze mindenkit meghódított, de mostanra kifigyeltem, hogy csinálja. Minden nőre _azonnal_ mosolyog, és minden férfit flegmán stíröl. (fogalmam sincs, hogy kitől tanulta ezeket, még mindig) Így lehet, hogy hazaérvén idegen nő illatát éreztem rajta. Korán kezdi a kéthónapos.
Aztán még beugrottunk megnézni a legkisebb babát a környéken, Penelope Rose Hamingway épp 2 napos és annyira könnyű és kicsi, hogy el se hiszem, hogy ekkora is lehet egy baba.
Hát ettől vagyok ma fáradt.

Azért megvan annak a maga bája, amikor 20 fokban és ragyogó napsütésben karácsonyi dalokat hallgatsz a rádióból. Mindezt aközben, hogy végigautóztuk a holnapi maraton útvonalát. Nekem még így is sok volt, pedig csak néztem. Szóval szurkoljunk együtt életem párjának holnap.

alvás megint

Úgy tűnik, hogy kezd beállni valamiféle rendszer, így 8 hét elteltével. Este 9 körül fürdés, utána eszik még egyet és 10-11 között alvás. Általában evés után kiságyba be, lámpa le, betakargat, jóéjtpuszi és otthagyom. Kicsit dünnyög még -gondolom elmeséli a kutyusnak, hogy mi történt vele-, aztán elalszik magában.
Igazán szülőbarát.
Ma megint szociális életet éltünk, partiállatkodtunk Dóriék házavatóján. Olyan volt, mint anno a mi lakásavatónk, (üvöltő gyereksereg és rohamosan fogyó kaja-pia, káosz, csak kutya nélkül és sokkal nagyobb helyen) de szerencsére most nem kellett végig ott lennem. Újabb hódolókat szereztünk és bővült a "hol szoptattam már" lista is.
Mi is volt még ma? Kilakkoztam a körmömet meg sütöttem fél kézzel banános-csokis muffint.

fény az alagút végén

(dobpergés) tádááám, Kismanó este 10től reggel negyed7ig egy nyikkanás nélkül aludt. (8hetes és 2 napos).
Ajándékba elviszem az állatkertbe :)

kínzó kérdés

Hogy lehet rántott sajtot csinálni és nem rántott levegőt helyette?

oliver.hu

Ahogy Zsani mondja, az olivér.hu jelentkezik, (nem mellesleg jegyzem meg, hogy ezen a címen egyébként nem más található, mint egy Apple forgalmazó, nem tudom, sírjak, vagy nevessek.) tömegek követelik az újabb képeket meg mindenfélét az óriásbébiről, hát íme. Meg némi bemutató is van itt, hogy milyen nálunk az ősz. Ha valakinek kedve támad kijönni, csak rajta, meg tudom érteni.
Egyébiránt jövő hétfőn megyünk a gyerekorvoshoz, nagy kaland lesz az is. Kap oltást, meg megtudjuk, hogy mekkora már mindene a kis fókafejűnek.

csendes hétvége

Na, a tegnapi buliban az összes nőneműt meghódította a Gyerek. Meg néhány puhányabb férfit is. Jövő héten a kőszívű férfiak lesznek soron (egyébként tényleg, van valami vasárnap délutáni buli meghívás, ahová valami tipikus magyar kaját kéne vinni. mákos guba vagy paprikás krumpli?) . Szóval nem volt nehéz dolga, igazából csak ott volt, nézelődött, valaki mindig fogta a fenekét és így estefelé csak ez kell ahhoz, hogy mintagyerek legyen. Aztán biztosra ment, dobott egy mosolyt egy szerencsés kiválasztottnak, ezzel meg is vette kilóra az összes környéken lévőt. (esküszöm, nem mi tanítottuk ezt neki.) Én is rettentően élveztem a bulit, be tudtam gombolni a nem nyúlékony farmeremet is, abban parádéztam, ennek örömére csak egy szeletet ettem a szülinapi tortából.
Ma meg lejártam a lábam, végig mentem a nyives piros ösvényen a parkban, amivel próbálkozom már egy ideje (ráadásul meglepetésszerűen, a szokásos sétánk után). Erről nem akarok bővebben mesélni, legyen elég annyi, hogy alföldi gyerek vagyok, nem szeretem a hegymenetet, ez meg csak az, és még hosszú is. És dögmeleg is volt. Tudom, ne nyafogjak, otthon jegesmedvék kószálnak a körúton. De legalább már nem én viszem a hasamban a gyereket, hanem az apja viszi a hasán. Ma meg is jegyezte, hogy azért már kezd nehéz lenni. Haha.
Persze egy szoptatás az erdőben az benne volt. Lassan jegyeznem kéne, hogy hol etettem már, bár még csak mindenféle erdők meg parkolók vannak a listán.

Valaki nem járt esetleg ma a arrafelé, ahol ilyet lehet kapni és vett nekem egyet??? (ha a térd fölé érő csizma volt esetleg, az sem baj.)
(miért nem lehet online rendelni ilyenkor? azt mér nem is kérdezem, hogy miért nincs h&m ebben a fantasztikus nagyvárosban.)

Egyébként nem érek itt én rá semmiresenem. Ez a kis husi akkor is lekötné minden kezemet, ha polip lennék. Tekintve, hogy nappal kb. egyetlen esetben hajlandó aludni, ha babakocsiban tologatom. Értelemszerűen eközben nem sokat tudok csinálni mást. Amúgy meg játszunk, cumit kiköpdösős játék a kedvenc, eközben mondjuk tudok rohangálni a konyhába, egy krumplipucolás-egy baba gardírozás, alig két óra alatt össze is lehet dobni így egy rakott krumplit. (kivéve, ha közben megéhezik a kis drága ugye. vagy megunja a látványt.)

Egyébként ma megint megyünk bulizni, korán kezdi a kismanó.

no comment

(Mielőtt elvitetnek a Gyivivel, megjegyezném, hogy néha nehezen jön a büfi, ki kell rázni belőle. Továbbá, ha nem érzi jól magát, elég hangosan tudja érvényesíteni az akaratát.)

nagy lépések

Nagy nap ez a mai. Elsőszülött gyermekünknek végre megvan a születési anyakönyvi kivonata (nem akarom ezt a kifejezést leírni soha többet. értelmetlenül hosszú. Mostantól sz.a.k.), sőt, még ékezetek is vannak a nevén, szóval remélhetőleg az otthoni sz.a.k.-on is Olivér lesz és nem Oliver. Mondjuk tökmindegy, ha itt ebben a szép nagy orszégban lesz belőle mondjuk orvos. Viszont ezzel kezdetét vette a magyar papírok intézése, van egy olyan sejtésem, hogy ennek az ügynek egy külön címkét kell készíteni. A terv az, hogy a most (ajánlva) hazaküldött amerikai sz.a.k-t egy becses és fontos és megbízható személy (anyu, köszi) elviszi az egyetlen helyre, ahova lehet, és ott hivatalos fordítást eszközölnek belőle. (egy hét állítólag, összegeket később) Ezzel el kell menni a kerületi anyakönyvi irodába, ahol elkészítik belőle a magyar sz.a.k.-t. (5-6 hét. wtf?) Ehhez persze kell a házassági a.k., amit szerencsére egy meghatalmazással a fent nevezett ügyintéző is ki tud kérni, nem kell személyesen izélni. Sőt, nem kellett az eredeti aláírt papír sem, elég nekik a scannelt. Óriási.
Na, ha végre megvan a magyar sz.a.k., azzal lehet lakcímkártyát kérni. Ez a rész még nem tiszta, biztos ehhez is kell még nagyanyám térdekalácsa is, de hagyjuk egyelőre. Meg az utána következő tb kártya, tgyás, gyes, gyed ügyet is.

Mellesleg a mai nap történt meg az is, hogy csekket írtam. Mint a nagyok. Kiskutya van alnyomatban, csak ezért vállaltam. Az amerikai zászlósat nem mertem volna.

És még az is volt, hogy magassarkúban voltam ma ügyintézni. Mert ugye én nem vagyok az eltöppedt kismama. (plusz végre belefért a lábam egy magassarkúba, plusz ez az egyetlen cipő, ami blézerhez hordható) Mondjuk keservesen megbántam, mivel el kellett csattognom a postara, magamra aggatva a gyereket, ami cca. fél óra és +5 kg. Nem szokta a cigány... ahogy az idevágó közmondás is tartja.
Szóval most a trendi kisgyermekes anyuka feltúrja a netet nem 8 cm-es tűsarokért, de azért legyen mondjuk 3 legalább és akkor már lakk vagy valami.

upc-t ide

Az egy dolog,hogy nem volt eddig abc a csodálatos tv-előfizetésünkben, semmi gond, meg tudom nézni a Született feleségeket a weboldalon. Na de most se szó, se beszéd, elveszik a Foxot is - és ezzel a hétfő esti House-t) és a helyére valami helyi szakadék csatornát raknak, vérlázító.
Csúnyán le lesz mondva ez az előfizetés (és nyilván Apple Tv lesz belőle, ami nemtom mire jó, de Apple).

napi kérdés

Vajon nem fejlődik ki rendesen a Gyerek agya, ha Kispált meg Quimbyt (meg Morcheebat meg Budapest Bárt meg ami az Ipodomon van) hallgatunk naphosszat, nem azt az átkozott babazenét? (csak a _nagyon_ bátrak kattintsanak)

welcome

És akkor üdvözöljük együtt nagy örömmel Olivér lehetséges jövendőbelijét: szia SnakeZsófi! Örülünk Neked. :)

napi szupercukiság

Valami csoda folytán belealudt az ebédjébe a törpe, leraktam a kanapéra aludni, (nap közben nem hajlandó a kiságyban aludni, bárhol máshol igen, ha úri kedve úgy tartja) kicsit később ezt látom:

Hogy hogy fúrta be magát oda és főleg minek? Amúgy elkezdett mosolyogni tudatosan is, egyelőre az apjára, rám és a fekete állólámpára. Nem feltétlen ez a gyakorisági sorrend.

Most pedig balra el, cranberrys muffint sütni, hátha ez kicsalogatja a Gyereket a kanapé-szagból.




update:
Az igazán cuki csak ezután jött:

a fekete macska

Megvolt a nagy mulatság, persze az egészből nem emlékszem semmire, csak a gyerekzsivalyra. Volt ott hótündér, oroszlán, kisegér, birodalmi harcos, meg valami másik, ami újhullámos meséből lehet, nem ismertem fel, meg szürke cica meg fekete cica meg a mi fekete kismacskánk, akiről megpróbáltam fotót készíteni, hogy képeslapként később értékesítsük esetleg, de ugye ember tervez, a gyerek meg majd keresztülhúzza a számításait, szóval íme, videó, amin észrevehető, hogy erősen mozgó célpontot kellett volna eltalálni:


(amúgy ilyen, amikor méltatlankodik, ez a kiabálás itt az "anyám, miért raksz le a földre, mikor eddig ráztad a fenekem és az jó volt")
Az est menete egyébként az volt, hogy miután összegyűlt a sok gyerek és a hozzájuk tartozó felnőttek, ettünk sült tököt meg minden mást is, aminek semmi köze nem volt az ünnephez (szendvics, saláta, süti), közben percenként nyitogattuk az ajtót a trick-or-treat-elő gyerekeknek. Aztán az összes gyerek a hozzájuk tartozó felnőttel elindult beszerezni a maga cukorkaadagját, oda mi nem mentünk, mert Olivér még nem eszik ilyesmit, az én seggemre nem hiányzik, L. meg így is folyton azt hajtogatja, hogy "dagadt". Valamikor közben voltak programpontok is a gyerekeknek, kartonvár színezés meg valami táncolós is, de abból kimaradtam, mert valaki éhes lett.
Egyébiránt még mindig mintagyerek, az én fejem megfájdult a rikoltozástól, ő meg majdnem elaludt a tömeg közepén.

élünk még

Különösebb mondanivalóm nem lévén, csak linkelek. (elsüthetném az "egy kép többet mond ezer szónál"-t is, de nem fogom)
Majd holnap lesz mesélnivaló is, délután hivatalosak vagyunk egy igazi halloween mulatságra, gyerekek meg jelmezek meg "trick or treat" meg minden. A valószínűleg legcukibb résztvevő jelmeze már kivasalva várja a nagy premiert, fotók lesznek.

valahanyadik bejegyzés

Rendkívül büszke vagyok magamra is, meg a Gyerekre is. Voltunk nagyokat sétálni, vendégségben ebéden, fogadtunk látogatót, főztem is, szóval simán vettük az akadályt; két teljes nap (és egy éjszaka ugye) meg sem kottyan kettesben. Azért mégis örülök, hogy perceken belül hazaér L. is.
Nem mellesleg mégiscsak rávettem magam, hogy ráálljak a mérlegre. Nem kellett volna.
Akkor itt és most kérek meg mindenkit, akinek köze van a témához, hogy kipróbált, működő módszerét, vagy amit próbált, de nem működött, vagy amit hallott, de nem próbált ki, na, szóval bármilyen módszert, amivel cca. 10 kg-t tudnék ledobni szoptatás mellett (értelemszerűen úgy, hogy a Gyereknek marad elég kajája, és meg is eszi), azt izibe' ossza meg velem!

van remény

Örömünnep ez a mai, simán(!) rámjött egy régi nadrágom.
(jóvan, mondjuk érdemes egy sztreccs darabbal próbálkozni a sikerélmény kedvéért, de akkor is!)

ehh

ezek nem valami jól időzítenek...
Csendes vasárnapunk van egyébként, legalábbis amíg rajtam alszik, csend van. Kicsit behatárolt így a mozgásterem, de sebaj, a csend és nyugalom mindent megér.
Voltunk viszont sétálni, színes levelek meg csípősen hűvös, de melegítő napsütés, szép itt az ősz, ha nem esik. Meg feltérképeztem a környék háztáji dekorációit a közelgő tökös-boszorkányos-szellemes ünnep kapcsán, képek lesznek majd, ha a Gyerek apja hazaér és rajta alszik tovább, én meg megtalálom a fényképezőt és lesz két kezem, amivel fel is tudom tölteni őket.

update: nagyobbik szöszim még nem ért ugyan haza (jut eszembe, lehet, hogy nem is két szöszim van, hanem csak egy, a kisebbik egyre erősebben kopaszodik), viszont zseniálisan elaltattam a kicsit, ma először fekszik az ágyában, vivát! Szóval képek arról, hogy itt mekkora zsírság ez az ünnep, illetve persze pár kép a még-szöszi-de-kopaszodóról. (ez kb. az összes kép az elmúlt napokból, amikor aludt nap közben.)

Amiért szeretjük ezt az országot 1.

(remélhetőleg) Sorozat indul:
Hogy egymillió cipős adatbázisból rendelhetek, amit aztán ingyen házhoz hoznak, az ígért 4-5 munkanappal ellentétben 2 nap múlva, és ha nem jó a méret, vagy nem tetszik vagy meggondoltam magam, mindenféle magyarázkodás nélkül egy éven belül ingyen visszaküldhetem.
Mondjuk most, hogy megtaláltam ezt, elég nagy a csábítás...

mítoszok

Először is szeretném leszögezni, hogy az alábbi szigorúan magánvélemény, ősanyák és bioasszonyok biztosan másképp gondolják, lehet, hogy én is másképp gondolom később, de addig is, ez van.
A szoptatás szívás. Lehet itt legendákat olvasni, hogy anya-baba kapcsolat és meghittség és közelebb hoz és alapjaiban építi fel az ősbizalmat. Bullshit.
A tény: a szoptatás fárasztó, kimerítő, fájdalmas és feladat. Szó nincs arról, hogy nem akarom csinálni, mert nyilván megtesz az ember bármit, hogy a legjobbat adja a gyerekének, de nekem senki ne mondja, hogy ez öröm és boldogság. Nem az. Felkelsz 3 óránként (jobb esetben 2 óra alvás után, rosszabb esetben ébren ért ez az idő), hogy egy ordítva kaját követelő, mohó kis cápa rád vesse magát és igen, fáj, amikor elkezdi tépni azt a testrészedet, ami eddig cseppet sem ehhez volt szokva. Ott ülsz egy órát, felváltva emeled fel és csatlakoztatod vissza a gyereket, közben próbálod nem leejteni a fejedet (meg a gyereket), meg kitalálni, hogy vajon most még eszik vagy csak nyammog? Megint vállra teszed, ordít - ok, akkor még enne. De van ebben még neki kaja? vagy rakjam a másikra? Egyik döntés se jó, ha új adag kajához jut, hülyére eszi magát, addig, míg van, persze aztán jön a hasfájás. Nem akarod ezt, nem adsz neki többet. Elég kellett legyen ennyi. Nem volt. Csak annyira, hogy ne ordítson, mert éhes, de nem is alszik el. Mégis adsz neki enni a másikból. go to 10. És észrevétlen telt el 2-3 óra, oppá, a nap is felkelt, te elájulsz az ólmos álmosságtól, ő vidáman eszik megint belőled. Csukott szemmel. Semmi szemkontaktus, semmi bensőség meg meghittség. Te magad vagy a tehén/benzinkút, akinek ennyi a dolga, üzemanyagot ad, csókolom.
Nem beszélve arról, hogy 2-3 órás időszakokban látod a napod. Nem tervezhetsz semmit előre, egyszer sem biztos, hogy akkor fog felkelni-elaludni, mikor "kellene" timing szerint. (inkább az a biztos, hogy nem akkor) Időre hazaérni, mert szoptatni kell! (nem mindenhol lehet máshol megoldani ezt.)
És az sem megváltás, ha véletlen nem 3, hanem 4 órát alszik a gyerek, mert akkor meg fáj, feszül, húzódik, tele van és a legkisebb érintésre is (igazából elég csak a gyerekre gondolni) folyik orrba-szájba.
Szóval maradjunk annyiban, hogy melós. Örülök, hogy van mit enni adni a kisegérnek, meg hogy a legjobbat kapja, amit kaphat, de nem bánnám, ha az elmúlt 9 hónap után ezt a részét a nagy anyatermészet a kedves apukákra osztotta volna. Simán vállalom cserébe a pelenkázást meg a fürdetést.

hard day's night

Mikor máskor ordította volna végig a napfelkeltét a Manófülű, ha nem ma reggel, amikor pont nem lett volna baj, ha alszom. Ennek következménye, hogy olyan a képem a jogsiban, mint egy féloldali arcizombénultnak, aki nem tudja, mi baja és megpróbál mosolyogni.
Egyébként maga az aktus nem tudom tartott-e 8 percig, azzal együtt, hogy lecsekkolta a női személy az összes lámpát és látványosan beállítottam a tükröket és az ülést is. A feladat tartalmazott két jobb és két balkanyart, nehezítésként lámpás és lámpátlan kereszteződésekben (!), volt még stop tábla (megáll. vonal előtt.) meg fekvőrendőr (nem veri be a vizsgáztató fejét a plafonba) és a végén a hardcore: jobbra szemből beparkol egy tankhajónyi helyre. "Great job!"
Köszi. Váltsál sávot a körúton péntek délután, az lesz a great.
Szóval mostantól enyém a világ, de legalábbis a város, lehet fogadásokat kötni, hányszor tévedek el egy héten.

vacsora

A férjem meg ilyen vacsorákat rittyent nekem. (itt helye lenne a szívecskéknek meg a Celine Dion számnak, ha...)

novekszik

Mérleg közelébe jutottunk, ki is derült, hogy a Gyerek visszahízta, amit kellett, sőt. Mondjuk csodálkoztam volna, ha nem így van, amennyi időt tölt evéssel. Hívhattok tehénnek.
Tegnap megvolt az első parti is az életében, meglepi szülinap sok emberrel, pár visítozó gyerekkel, kutyával. Előadta a mintagyereket, iszonyatos hangzavarban aludt mozdulatlanul míg ott voltunk, ügyes a self-PR-ban a srác. Amint hazaértünk, persze nekiállt követelni a vacsorát, a gaz szülei meg ahelyett, hogy enni adnának az ártatlannak, még megfürdették. A kimenetele a dolognak sejthető. (a szomszéd még nem jött át, szóval annyira durva nem lehetett.)
Heti képek, bónusz video.

meccselünk

Szemünk fénye ma megmutatta, hogy igazi gyerekből van.
Azt már mostanra tudomásul vettem, hogy csak tiszta pelenkába lehet a legjobbakat beletenni, lehetőleg legkésőbb 5 perccel azután, hogy ráadtam; nem egy környezetvédő lélek, dehát attól még szeretjük, na.
De hogy ma délelőtt úgy gondolta, hogy a legjobb akkor lesz kiadni magából mindent, amikor lefejtem róla a pelenkát - konkrétan abban a tizedmásodpercben, amikor már és még nincs a kis segge alatt semmi, csak a pelenkázó, a frissen mosott huzattal persze, meg a pólya (amit kezdő szülő nem operál(t) le a gyerekről minden alkalommal, mert az plusz 10 sec ordítás). Semmi gond, tudomásul vettem, tiszta pelenkával mentem a menthetőt, és mikor már azt hiszem, hogy megúsztam ennyivel, természetesen sugárban pisil felfelé, egész a feje mellé. Esélyem sem volt.
Persze aztán meg van sértődve, hogy fürdés-öltözés-új pelenka hadművelet jön, evés helyett. Az akció neve: Anya bosszúja. 1:1
Délután aztán átvette a vezetést, evés közbeni "büfi" alkalmával. Még a mozdulat közben, hogy venném a vállamra, azzal a lendülettel telibe hányt, de olyan sikeresen, hogy saját magát, engem (póló és nadrág is), a párna, amin addig feküdt ÉS a kanapé.
Amúgy meg mintagyerek, ma elmentünk neki vásárolni ruhát - meglepetésszerű 13 fok köszöntött ránk ma, Gyerek meg ugye leizélte a hosszú ujjas cuccai 50%-át a mai napon- meg ha már arra jártunk, gyümölcsöt is, szóval a két boltlátogatást meg a hozzá tartozó autókázást alvással töltötte, egyetlen hang nélkül.
Én meg hason fekve írom ezt most. hamarosan enyém a világ...

férfi

Az eddigi legviccesebb feature a Gyerekben, hogy nem tud "büfizni". Konkrétan akkorákat böfög, mint én. Jobb napokon, mint az apja.

superman

Állítólag a szoptatással lehet a legjobban fogyni. Hát, erre rém kíváncsi leszek, ugyanis 0-24-ben ennék. Nem eszem annyit, mert alvás közben nem tudok enni. De a helyzet aggasztó.
Mérlegünk még mindig nincs.

ugye hormonális?

Valaki nyugtasson meg, hogy az teljesen normális, hogy bőgök a Ghost c. egymilliószor látott giccses banális alapművön, mint egy reménytelenül szerelmes 13 éves, aki először látja.

hetkoznapos

Igazabol csak annyit tudnek irni, hogy a Gyerek a legszebb a Foldon es a legedesebb is, (nemi bizonyitek) de ezzel nagyon nem leszek meglepo meg szorakoztato sem.
Ja, meg hogy a konzulatuson akarok dolgozni. Ezek egy heten 3 napot foglalkoznak a kedves ugyfelekkel, (jo, mondjuk az e-mailre azonnal reagalnak), de hogy mi tart egy anyakonyvezesen 3 honapig, arrol sejtelmem sincs. Ennyi ido alatt hazamegyek kutyauszasban, szamban a papirokkal es elintezem magam. azt meg mar meg se mondom, hogy mindezert mennyit szeretnenek elkerni.
Ma este vajon egyetlen gyonyoru gyermekem hagy engem House-t nezni? Teteket a helyszinen, koszonom.

éjszaka

Na, a múlt éjjel megmutatta, hogy milyen tud lenni. meg most is.
A múlt éjjel jobban tetszett.
Mondjuk még így is cuki. Nem csak olyankor, amikor ilyen.

bemutatom...

(vigyázz, kattintásra nagyobb lesz! Majdnem életnagyság ;))

itthon

Egy gyakorlatilag ebren toltott ejszaka utan (fiatalember egesz nap aludt ugye, ejjel meg rajott, hogy enni kene, meg aludni is valakin, mert az jobb, mint az agyban), delelott ket orat tudtam aludni, lecket kaptam a helyi szakertoktol tobb korben a "hogyan kell etetni" temaban, majd ket ora korul elhagyhattuk a korhazat. 

Gyermek szeret autokazni, legalabbis eddig egybol egy tapasztalat szerint, holnap kiderul, hogy tenyle igy van-e, jelenesunk van a haziorvosnal, elfelejtettek levenni a korhazban egy vert, hozza meg ugyis kellene menni szombaton, szoval inkabb megejtjuk a kettot egyszerre holnap. 

Addig is, kivancsian allok az ejszaka elebe, bar azert ma felkeltettem parszor (neha fel is kelt), remelem rajon, hogy enni szuper, o is tud ilyet csinalni es a bennem lako tehen is felebred vegre. (jaja, ilyen vagyaim vannak...)

20,5 Ora kellett hozza, de Oliver csak megerkezett. :) es cuki, manoarcu

14 Ora utan megadtAm magam. Epidiral a baratom.Meg kb. Ezer Ora

11 Ora, 2-3 perces fajasok,4 cm...igen csekely eredmeny.Meg birom.

brekin nyuz

Persze, hogy a House kozben...elkezdett folyni (gyanithatoan a) magzatviz. Zuhanyzas, pakolas, meg most nekiallunk vacsorazni, aztan becsattogunk a korhazba. fajasok sehol.

Nem lattam se a House-t, se holnap nem fogok tudni jogsit csinaltatni vegre, de meg csak nem is merleg lesz. ontorvenyu egy gyerek. (marmint ha ez nem vaklarma es tenyleg gyerek lesz ebbol mindjart)

tovabbi hirekkel alkalomadtn jelentkezunk, koszonjuk a figyelmet.

olyan, mint otthon

Megvan már, mi az, ami nem változik, a világ bármelyik részén is vagy. Pl. az internetszolgáltató.
Telefonos bejelentésre (csókolom, nincs internet) végig kell játszani a be van dugva-be van kapcsolva-indítsa újra hármast, (persze eredménytelen, hiszen mielőtt telefonálsz, ezt már végigcsinálod), Jóska látja a rendszerben _nyilván_, hogy nálad a szerver szerint tökéletes a netkapcsolat, (aha...), majd nagy kegyesen közli, hogy akkor kedden délután (péntek este van, szóval 4 nap múlva, munkaidőben!) kijön valaki és megnézi. kösz. Tényleg olyan, mint otthon.
Igen, most a szomszédtól lopott neten kapcsolódom a világhoz.
Egyébként még fontosnak tartom megjegyezni, hogy tegnap 96%-os volt a páratartalom. MIntha egy uszodába oltott pálmaházban állnál a zuhany alatt, ruhástól. Annyira jó.

mik vannak

Ma a pénztárnál, amíg összekapartam a fél kilónyi aprót, (el kell fogynia azoknak is alapon) a pénztáros néni felírta a lánya munkahelyének címét egy méteres papírra. Merthogy tanítónő. És megkért szépen, hogy ha idegen tájakon járunk, ugyan legyünk olyan kedvesek és küldjünk már a gyerekeknek képeslapot bárhonnan, hogy örüljenek. Cuki.
Ha valakiben túlteng a karitatív lélek, akkor itt a cím:
Belmont Weekday School Pre-K (Lilli), 2007 Acklen Ave. Nashville, TN, 37212
(szerintem Budapest nekik egzotikus lesz.)

uborkaszezon

Annyira nem történik semmi, hogy már majdnem olyan, mintha vidéken töltenék egy egész hetet. (talán mert igen). Az eső azóta is esik (amikor éppen nem, 10 percig, akkor sem lehet két lépést sem menni a levegőn, mert megfulladsz a párában), a dokinál nem történt semmi, 15 perc alatt lerendeztük a kötelező jópofáskodással együtt, a legnagyobb hír, hogy +15 kg-nál tartok állítólag. Képes bizonyíték:

#"%˝˝~>Ł$]@Ä

Szóval csak olyan szavak használatával tudnám leírni, amit gondolok a mai napról, amik nem illenek semmilyen szövegkörnyezetbe.
Legyen elég annyi, hogy egy szakaszosan átaludt éjszaka után, egy óra autókázás és egyéb problémák leküzdését követően két órát vártunk, hogy elálljon az eső és valami bátor vizsgáztató a vizes aszfaltra kimerészkedjen velem és legyen végre jogsim.
Nem állt el.
Nem vizsgáztattak.

Update: eltelt 24 óra. és még mindig esik.

micsoda nap ez

Eleve hétfő, amikor semmi jóra nem számít az ember, de ma kaptunk Ákoséktól 3 könyvet (összesen vagy 2000 oldal), nem mondom meg milyen témában, meg egy kiscipőt, meg zoknikat, csak mert Julie meglátta a boltban. :) Ez a Gyerek már most el van kényeztetve.

búcsú (nem olyan)

A mai nap csúcspontja kétségkívül a "state fair" volt. Azon belül meg a funnel cake. Ez utóbbi egy olyan édesség, ami legalább trillió-fifillió kalória, a tésztája lángos állagú cafatokból áll, amik egy kb. 2 cm magas lepényt alkotnak, ennek a tetejében mázsányi porcukor meg zselés-lekváros-befőttszerű cucc. Mindez olyan 20 cm átmérőben. Én nem tudom, hogy hozzászoktam itt az ilyen jellegű ehetetlen édeshez, vagy a Gyerek ette, vagy mi volt, de a felét megettem. (mondjuk most azt érzem, hogy soha többet nem akarok enni semmit, legfeljebb citromot.)
A búcsúban egyébként volt minden, amit egy ilyentől elvár az ember. A tehénszépségversenyt, a malacoknak rendezett futóversenyt meg a kétfejű csirkéket kihagytuk, a szórakoztató részleget jártuk csak be, ami meg pont olyan, mint a filmekben. Minden világít és zenél, mindenhová csábítanak a hangosan beszélő kollégák, tömeg, színpad jellegű placc, ahol egy feka csaj énekelt épp (nem countryt!), étel-ital-móka-kacagás.
Légpuskával lőni nem lehet gagyi plüssökért, lehet viszont labdát dobálni a vödörbe úgy, hogy ne essen ki (nem olyan könnyű ám, mint ahogy hangzik), meg baseball labdával sörösüveget ledobni, meg kosárlabdával dobálózni, meg vízzel lőni egy pontra-gyorsan-sokat. Meg falat mászni. :) Szokás szerint képes beszámoló itt, vigyázz, videó is van arról, hogy mire ültem volna fel, ha hagyják.

Alakul

Azt hiszem, KÉSZ.

új barátunk 2.

Az úgy volt, hogy elmentünk venni mindenfélét, amiből majd főzni lehet a következő pár hétben. L. utál vásárolni, így leragadt az első polcnál, ahol a fényképezők voltak. (mint utólag kiderült, az eladó beszélte le az egyikről, ami helyett nemsokára kijön egy sokkal menőbb...) Valahol a tészták környékén veszítettem el újra, mikor előkerült, egy gitár volt a bevásárlókocsiban. (insert: ja, lehet itt már hálaadásos jelmezeket meg dekorációt vásárolni, de nem csak azt, hanem karácsonyi képeslapot meg kültéri világítós drótból hajlított jegesmedvét, amúgy 30 fok van ma.) Hála a fejlett technológiának sorban állás közben lecsekkolta, hogy a Guitar Centerben van sokkal jobb gitár is (nahát), szóval el oda, ott válogat, a vége az, hogy van már Neki ilyen Special Editionje:

(persze mindenféle kiegészítő izével együtt.)
Ha valakinek van kölcsön Bóbita meg egyéb altatók kottája, elküldheti, köszi :)

brekin nyuz

A mai orvosos látogatáson kiderült, hogy a magyar leleteket értik itt is, hurrá; pontosan 0,45359237 kg-t (igen, ez pont 1 pound vagy mi) híztam egy hét alatt, továbbá eszembe jutott egy népszerű gyerekdal "valamiről", aminek van egy olyan (fél) sora, hogy
...nyitva van az aranykapu/...
Vegyük észre, hogy a férfi- és/vagy szégyenlősebb olvasók kedvéért milyen szépen kódoltam a kicsit intim, de kikerülhetetlen tényeket.

NatGeo

Először is, rövid képes bemutató azokról a dolgokról, amikért el kell zarándokolni "Aleksey" boltjába, mert máshol nem kapható:

Egyébként meg ma voltunk állatkertben, mert itt ez a szeptember valahányadika a május 1. , a nagy nemszocialista munkaünnepe, szóval munkaszüneti nap. (semmi izgi kép nincs ám, ismeretterjesztő a sorozat)

Meg még az is van, hogy nemsokára kész a gyerekszoba, pelenkázó már szárad (teljesen handmade, csillióért fogjuk értékesíteni, ha egyszer), dekoráció még lehet, hogy ma felkerül, már csak valahogy sötétíteni kellene ott, meg még egy kiskorú hiányzik belőle.

Gyulait fogok vacsorázni, juhéé, igazából csak ezt akartam elmondani.

háziállat

És íme, megérkezett a délutáni postával új háziállatunk, egyben a Gyerek első kisbarátja: Kutyus:











Most pedig balra el, mire a férjem megjön a bányából, nem is, hegyről, lesz itt paprikás krumpli meg brownie francia vanília fagyival, oppá.

orvosnál

A mai szeánszon:
- Első baba?
- Igen.
- És? izgultok már?
- ööö...nem.
- Pedig már csak 4 hét! Kész a gyerekszoba?
- még nincs.
- Név van már?
- hát, nincs.
- Össze van pakolva a kórházi csomag?
- Nincs.

Többet nem kérdezett.

kiderül minden

Sosem értettem, hogy hogy lehet minden babának egyforma baba illata.
Kimostam az első adag babaruhát.
Ugyanaz a babaillat van a lakásban.

babyzuhany-nap

Nem is volt ez olyan szörnyű. Na jó, a délután de.
Di mulatsága szörnyen cuki volt, lufikkal és plüssjátékokkal, pelenkatortával (ójesssz, nem csak városi legenda ez), idegen mosolygó nőkkel, akik ölelgetnek bemutatkozáskor, cuki színes sütikékkel és kínos játékokkal. (vö. nem volt vicces, de mindenki érezte, hogy annak kellene lennie, tehát nevet) Nem elég, hogy nagy nehezen írsz valami cukiságot az ajándék mellé kötelezően adandó képeslapra, még volt helyszíni forduló is, ún. wish-tree. Gyak. egy gally, amire felakasztgatnak kis papírokat, amire mindenki írt egy jókívánságot. Meseszép. Gondolom ezt is felolvasta az ünnepelt egyesével, csakúgy, mint az ajándékkísérőket és volt sápítozás is, hogy "óóóó, de édiiii", meg "jaaaaaj, de cukiiii" ezt a részt már nem vártuk meg, sajnos el kellett mennünk. A saját ünnepségemre ugye. Legalábbis az alibi ez volt. Igazából még elmentünk vásárolni.
Na jó, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kaja jó volt, meg volt belga csoki minőségű csoki is végre, szóval megérte. (vegyük észre, hogy nem vagyok túl bonyolult.)
Judit csinált fotókat, szóval én már nem akartam, így is úgy éreztem magam, mint egy japán turistacsoport tagja.
A saját bulim csak nyomokban hasonlított egy ilyen official babyshowerre, inkább volt kertiparti. A tradicionális részekből csak a lufik meg a nyilvános ajándéknyitogatás volt meg, a lufik is inkább a gyerekek miatt.
Volt viszont gulyás bográcsban, grillezett csirke, saláta, cheesecake, fagyi, sör, bor, koktél és sok kedves emberek, sok kedves ajándékkal. Ezt a részét már tényleg nem úszhattam meg, mindenkinek látni kellett, hogy miket kapott a Gyerek (akinek a végén ez lesz a keresztneve), és csak a végén volt egy kis hasfogdosás, az is csak 4 ember részéről, deal.
Képek.
Most pedig nekiállok és megnézem közelebbről is, mi micsoda, majd elmegyünk és szerzünk köszönőkártyákat, amit ilyenkor még szoktak küldeni a buli után.

a gyerekorvosnál

Ezt a bejegyzést akár üresen is hagyhatnám, annyira semmilyen volt.
Persze kis EU-kompatibilis műanyag bútorok meg csomó játék meg mesekönyv a váróban, de ilyen biztos otthon is van. Valahol. Igaz, amikor én jártam még ilyen helyekre, akkor nem volt, de már akkor is volt csiga meg nyuszi festve a falra. Csak fejlődött ez is.
A doki egyébként kölyökképű negyvenes, mérnökből lett orvos, 3 gyerekkel és szabadidejében fociedző meg fut(!). Boldogság, legalábbis egyikünknek. Nekem meg tökmindegy.
Semmit se kell csinálnunk amúgy, majd leadni a nevét, ha kérdezik a kórházban; a kórház majd értesíti, ha már lesz kit nézni, majd ő bemegy, megnézi a Gyereket, aztán 2-3 itthon töltött nap múlva menni hozzá, hogy minden rendben van-e, aztán 2 hónaposan az első oltásra.
Nem láttunk és nem kaptunk semmi vicceset, pedig örültem volna valami plüss képkeretnek, vagy legalább egy nyalókának. A filmekben mindig kapnak a dokinál. :(

posta

na ez meg már mindennek a teteje. ma hazaérkezvén az ajtóba tűzve rózsaszín papírra nyomtatott meghívó vár bizonyos Amy babyshowerjére. lesz kertiparti meg sütike (gondolom az is rózsaszín) és ünnepeljünk együtt. ja és persze ajándéklista két boltban is fellelhető. mindezt persze azon a jogon, hogy ugyanabban a lakóparkban lakunk. nice.

material girl

Ez igazán aggasztó. Belemegyek ebbe a babyünneplős hasfogdosós marhaságba, és az ajándéklistáról összesen 6 dolog fogyott el. maradt még 45. jobb lesz, ha belehúztok emberek, még van majdnem 27 órátok!

brekin'

Ja, a lényeg: irányban áll a srác, lesz még ebből valami :)

végre valami

Előre szólok, ez a poszt csak csajoknak, illetve leendő orvosoknak lesz érdekes. Vagy még nekik sem.

Voltunk dokinál. Illetve magát a dokit csak 2 percig láttuk, bejött bemutatkozni (később majd beszámolok, hogy ezért mennyit számlázott a kórház). Persze nem az volt, akit gondoltunk, hanem egy kevésbé sorozatgyilkos kinézetű, inkább a Mikulásra hajazó pasas. Mondjuk azon kívül, hogy hello, ez a nevem és itt dolgozom és ha bármi gond van, hívjanak, nem sokat tudtunk meg róla.
Szóval nemdokinál voltunk. Egy érintőképernyős kioszknál kellett becsekkolni, hová jöttél, kihez, minek, ki vagy, biztosítási szám ellenőrzés, betegjogok aláírás, aztán egy pultnál adtak egy csipogót, ami csipogott kb. fél óra múlva, akkor lehetett bemenni. Addig se hagytak unatkozni, kitöltöttük a sok oldalas nyomtatványt, amin alapadatokon túl volt kérdés, hogy mi a végzettségünk, hogyan szeretek tanulni, milyen vallású lesz a gyerek, kaphatok-e vért, ha szükség van rá, vagy tiltja a vallásom, ilyesmik.
Csipogott, bementünk, jött egy nővér, aki megmérte a pulzust, vérnyomást (igen, ugyanolyan kütyüvel, mint a Dr. House-ban van, biztos ezért volt a szokásosnál magasabb a vérnyomásom), meg a súlyomat. Persze fontban, szóval eltartott kis ideig, mire átszámoltuk és megnyugodtam, hogy akkor ez most mennyi is. (+13, eh.)
Majd átkísért egy vizsgálóba, ahonnan meg elzavart a mosdóba, hogy hozzak neki mintát. OK. A mosdóban kis fiókos szekrény, felső fiókban steril kis poharak (nem ám 2 cm-es átmérőjű, mint otthon, amibe kizárt dolog beletalálni, hanem rendes méretű), középsőben just in case tampon, törlőkendő, tisztasági betét, stb. wow.
Dolgom végeztével vissza a szobába, ahová megérkezett Toni, aki több, mint nővér, de nem orvos, ő felvette az adatokat, megnézte az itthoni papírjaimat, lefénymásolta, kikérdezett mindenféléről (egész meg volt lepődve, hogy nincs 6 vagy 4 ujjal született gyerek a családban), kaptunk kis könyvet, amiben benne van, hogy mi fog történni velünk, meg hogy születik egy gyerek, meg 30 nyomtatott oldalt, hogy mit lehet enni, miben mennyi kalória van, meg gyerekorvosok listája a fél megyében, megmérte, hogy mekkora a hasam, meg megnézte a szívhangot (mármint a Gyerekét), átadta a kicsekkolós papírokat, közben megérkezett a vizelet teszt eredménye persze, remek.
Átmentünk egy ajtóval odébb (women's health-ből át a women's imagine-be, nem mindegy), ahol az ultrahangos doki azonnal megérkezett, időm se volt szemrevételezni majdnem, hogy a szóróajándék a recepciós pulton egy rózsaszín átlátszó tokban manikűrkészlet, bocs) vizsgálóba be, kaptam egy szép hátul kötős lepedőt magamra (ééés nem, nem rózsaszín, örülünk), majd valami rettentő hosszú és alapos ultrahangvizsgálat következett. Nem csodálom, hogy a gyerek unta, én is. A végére már elég morcos lett persze, de csak megmutatta az arcát. Amúgy minden ok, még mindig két héttel nagyobb (pankrátor vagy focista lesz, akárki meglássa) és pocokarcú. Itt voltak a legjobb cuccok egyébként, melegített UH zselé - nem ám mint az állatoknak csak úgy a flakonból hidegen -, vizsgálat végén két puha törölközőt nem sajnált a néni, míg letörölgette a 1,5 m2-nyi hasamat, meg kaptam még egyet öltözéshez, és a legtutibb...az a vizsgálat, ami otthon gumikesztyű csattan-benyúl-"C3000, anyuka, öltözzön fel" (opp, figyeld a szakzsargont), na az itt UH-fej odaérint (igen, oda.)-"elnézést, tudom, hogy kellemetlen" -képernyőn látszik a tankönyvi rajz a célterületről- "closed". köszönjük, felöltözhet. A bálterem méretű öltözőben, ahol potpourri van meg fából fonott szennyeskosár. Távozáskot kapunk dvd-t, meg pár nyomtatott képet, persze borítékban, persze mindezt egy rém művészi grafikával díszített mappában.
Innen már csak egy lépés volt hátra, kioszknyomkodás újra, becsekkolás vérvételre, 30 perccel későbbre volt időpont, csipogó felvesz, büfébe elmegy, reggelizik, 10:35-ra visszamegy, 10:35-kor csipog a csipogó, bemegy, vér levesz, 3 perccel később mehetünk haza. Itt tényleg csak annyi volt a plusz, hogy nem kellett sorban állni, nincs velem szemben ájuldozó Gizi néni, meg a végén egy szalaggal leragasztják a pamacsot a karodra, ne kelljen bénázni meg szorítani, aminek a vége úgyis mindig az, hogy úgy nézel ki egy hétig, mint egy gyakorló heroinista.
Ja, meg előtte egyeztetnek, hogy mit is néznek majd a vérből, mert minden tétel nyilván plusz $, de mázli, elfogadták az otthoni vérképeket, csak azt nem hitték el, hogy mi a vércsoportom, meg hogy tényleg nem vagyok se szifiliszes, se hiv+.
Laza 3 óra alatt kész is lettünk, jövő héten randi újra, de nem ebbe az SZTK-ba kértünk időpontot, hanem a kórházba. El se tudom képzelni, hogy itt mi fog történni még.
(ha sikerül bescannelni, képeket küldök majd, külön kérésre, annyira VIP. pl. látszik, hogy hány ujja van. izgi :))

moziba be

Az uj Tarantino filmben az is jo, hogy a fele nemetul meg franciaul van, amihez meg tartozik angol felirat ugye, szoval ertettem is. na jo, Brad Pitt tajszolasat nem mindig.

Az, hogy a fel 11kor kezdodo 2,5 oras filmet nem aludtam el, azt mutatja, hogy mas se fogja, nezzetek meg, telleg. 

ftr: rendszeresiteni egy kabatot/pulcsit/takarot a kocsiba, hirtelen jott mozizas esetere. meg L. is fazott...

Valami olyan körforgásba kerültem, hogy nem tudom, merre nézzek.
Ma kaptam meghívót babyshowerre. Nem, ez nem az enyém, Di (ez már a teljes neve) gyerekváró bulija ez. Idegen helyi nők között, tán még pelenkatorta is lesz. (csak tudnék dönteni: a cumisüvegszárítót vagy a mellszívót vigyem ajándékba...)
Egy napra nem elég ennyi, voltam még kórházlátogatáson is. Hivatalos néven: "Tour". (ez nem az a kórház, ahová én megyek majd, ez egy másik, csak mint vendég voltam jelen.) Melynek keretében megtekinthettük egy pasztell lilába öltözött vezető segítségével a szülőszobát, a kórházi szobákat, meg azt, ahova leadod a gyereket, ha nem akarod, hogy nálad legyen (ööö...csecsemőszoba?).
Kiderült még, hogy itt az a szokás, hogy legalább 3 ember van benn veled a szülőszobán, további 8-10-végtelen mennyiségű családtag, barátok, akárkik meg a family roomban várakoznak, hogy azonnal bemehessenek, ha végeztél. (WTF???) Illetve abban a két napban, míg ott vagytok, nemhogy nem illik, egyenesen kötelező látogatni, virágot és lufit és minél nagyobb plüssállatot vinni ajándékba. Azt hittem, ez csak ilyen városi legenda, de épp láttam távozni egy családot, egy praktikeres méretű bevásárlókocsiszerűség volt púpozva rakva szatyrokkal meg dobozokkal, 8 lufi rákötözve, _minden_ rózsaszín, ej.
Amúgy azt leszámítva, hogy nagykabátban megyek szülni, mert a szülőszoba nem kicsit van túlhűtve, kb. egy szálloda az egész. Minden szobához fürdőkádas fürdőszoba, a "kórházi" szobában fésülködőasztal és virágos bordűr a falon, meg függöny (színben harmonizál of course), tv, dvd, plusz pc csatlakoztatási lehetőség, külön kanapé meg hintaszék, egész barátságos na, kedvem támadt odamenni.
Most már csak valakinek meg kellene szülnie helyettem.

SOS

Otthonról végezhető munkát keresek. MOST.

helyzetjelent

Élek ám még, csak itt a szociális életem olyan fellendülést vett, hogy magam is alig hiszem.
röviden (mert úgy misztikusabb):
voltam plázázni Judittal (hogy is mondjam...szegényesebb, mint otthon, bár van luivitton meg godiva meg szvarovszki is, de ami sokkal jobb, a Victoria's Secret meg a Body Shop, a ruhaboltok viszont konkrétan szarok, egyet találtam, ami majd jó lesz nekem , már majdnem olyan, mint a Zara ).
Volt még mászóverseny csütörtökön, erről sokkal többet nem tudok elmondani, rengetegen voltak és ettől erős volt az ööö... odőr. ja de, itt mindenki wannabe countrysztár, találkoztam Annie-vel, (akinek a férje ott valami főmászó) aki megajándékozott a demo cd-jével, (nem tudom, mit látott bennünk, lehet hogy producernek kéne mennem) ami egyébként nem is rossz, mármint otthon simán nyerne megagigasztárcsillag versenyt (konkrétabban gitározós szerelmes csajos éneklős szenvedős szerelmes zene, de egyáltalán nem az idegesítőbb fajtából.)
Pénteken meg voltunk Judit zsidóvá avatási szertartásán, volt shalom shabbat meg mazel tov meg visszafelé lapozós könyv fura betűkkel meg 3 nyelven írva, meg minden. (meg ők így a péntek esti szertartás után adnak enni is, nagyon barátságos az egész).
Szombat meg ma van, voltunk reggelizni szociálisan Graham és Celeste társaságában a nagyon vicces nevű Puffy Muffin nevű helyen (szombaton 14:30ig van reggeli...), ahol is életemben először ettem igazi itteni palacsintát. (gugli: pencake) Ez valami szörnyű. 3 db 1 cm vastag kelt tésztaszerűség, egy fagyisgombócnyi vajjal és ízlés szerint (az itteniek szerint ez min. 1 dl) juharsziruppal. Az első után jól laktam (juharszirup nélkül) , a másodiknak a feléig jutottam, aztán olyan este 10ig az volt az álláspontom, hogy soha többet az életben nem eszem semmit. Elképzelni nem tudom, hogy ki tudja ezt megenni. (nem, senki más sem tudta, akit láttam).
Este meg megtörtént a lakásavató, (pontosabban délután 5től kb. éjfélig), érzés szerint ezer ember részvételével, köztük 7 (!) gyerek (20 hónapostól 6 évesig) meg egy kutya.
Erről nem akarok egyelőre többet beszélni, fáradt vagyok.
(Fotók majd lesznek erről-arról. majd szólok. )

pentek este egy vilagvarosban

Ja, hat a legjobb. Pentek este elmentunk sorozni (marmint aki nem vezetett vagy nem volt terhes, az sorozott).
Itt a kocsmak fahazak, nagy terasszal, lepcsovel, rampaval. Nem 16 evesek jarnak, hanem legalabb 26, a lanyok, akik het kozben kb. melegitonadragban jarnak mindenhova meg pamutruha flip-flop papuccsal, na, ok mind kis fekete ruha, tusarku, boritektaska. A fiuk ing-rovidnadrag. Ejjel kettoig van nyitva minden, utana nem lehet alkoholt kapni sehol. Es persze elo country zene mindenhol. szerintem elvezne mindenki :)

trendi

tegnap kilakkoztam mind a 20 körmömet. segítek: 10 a lábamon van.
Akkor most mindenki, akinek 100 cm alatt van a haskörfogata (régen deréknak hívták) - én már nem tartozom ebbe a csoportba!- üljön le, tegyen az ölébe egy kosárlabdát (szezonban min. 10 kg-os görögdinnye is jó lesz) és hajoljon le a kis lábáig, egy lakkozásnyi ideig.
Köszönöm a figyelmet, semmi többet nem akarok a témáról elmondani.

FB

a hétvégi képeket meg a kiváltságos facebook felhasználok megnézhetik, a többieknek nem jár.
pedig van rajta nagy piros paradicsom a "Tomato Art Fest"-ről, ahol a legérdekesebb műsorszám egyébként egy hisztiző, önmagát földhöz csapdosó tizenéves fiú volt, a nem hivatalos program részeként. Hivatalosan volt harmincx sátor, ahol lehetett kapni mindenfélét, ami paradicsomot ábrázolt, meg minden sarkon feltörekvő countrycsillagok adták elő, amit tudtak.
Aztán van még tó meg fák meg őzike, megnéztük az egyik parkot itt a városban, jó, tudom, múlt héten is tó meg fák meg őzike volt egy parkban, de ez most egy másik.
vasárnap meg elmentünk ide, nem mondom meg, mit csinálni. én mondjuk békésen aludtam egész délután a fa alatt, mások nem. 30 fok, érzésre 80%-os páratartalom, gyakorlatilag egy felhőben voltunk az elején. izgi, mi?

update az előzőhöz geekeknek

na tessek. 5 perc nem telt el az előbbihez képest, mi zajlik az irodában épp:









Előtérben 15" MacBook Pro, (Larry az elobb meg dolgozott rajta), a kicsik hatul balról:
13" Air, 13" Pro 1st Gen, 13" Pro annyira új, hogy övé a doboz (ami mögött nem látszik a 16G-s iPod Touch, amit most ajándékba adnak a laptopokhoz).
És csak hogy hírértéke is legyen: az Airnek legszebb a képe és az újon is javítottak valamicskét. aksit még nem teszteltek.

wtf

valaki lakik a laptopomban. vagy már nem, de itt hagyta a nyomát. belülről koszos a monitor. Olyan, mintha ráfröccsent volna valami, de nem én voltam, nem is lehet letörölni, nem külső kosz ez. Nem is merem mondani a férjemnek, mert jön a "megmondtam, hogy valami baja lesz, már régi meg különben is windows meg pc."
ne csodálkozzon senki, ha macbookkal megyek haza legkozelebb...

(amúgy meg imádom, hogy itt ülök mellette és a miközben zenét hallgat a fülessel és bele van merülve a munkába, nem lehet hozzá szólni, de azért öt percenként csak megsimogatja valamimet, amit elér, vagy ad egy puszit, netán felkiabál, miszerint "szárátlek".:))

kulonbsegek

Otthon csak a zöldséges/70+ hölgyek/szomszédnéni érzett kényszert, hogy okoskodó jótanácsokat osztogasson gyerek/terhesség/szülés témakörben, amit idegesítő hallgatni és csak az úrilányos neveltetésem tartott vissza attól, hogy ne osszam meg a saját véleményemet a témában.

Itt odajön a boltban, utcán, mászóteremben, benzinkúton, bárhol a középkorú, fiatal, nő, férfi -lassan egy kutyától is elvárnám-, hogy a) neki hány gyereke van, mekkorák, mi a nevük; általában telefonban lévő fotómutogatással végződik b) mennyire "cute" meg "nice" vagyok ezzel a nagy hassal/ebben a ruhában.

tanulok

Ez meg annyira jellemző. beleírják, hogy mit jelent...

bless

Innen meg küldök az összes kólát nem iható nevében egy nagy ölelést és kérem minden fentebb lakó áldását arra, aki feltalálta a koffeinmentes lightkólát. (coffeine free diet coke, csak hogy egész pontos legyek)

ftr

ha ver a víz és mindjárt leájulsz a székről, igyál kávét, mert nincs vérnyomásod. (még véletlenül se dr. peppert, mert bár abban is van koffein, garantált a hányinger a virágízű szénsavastól)

Sosem gondoltam volna, hogy így fogok örülni pár darab egy hónapos Nők Lapjának :)

új barátunk

Íme, mi van nekünk:












Használtan persze, bolti árhoz képest kicsit több, mint féláron, egy parkolóban bonyolítottuk le a bizniszt. 10 hónapos a jármű, inkább nem kérdeztük meg, mi lett a gyerekkel, akié eddig volt.
(nem, a miénk Gyereknek még mindig nincs neve)

hetvege

A hetvegen meg az volt, hogy vettunk szobanovenyt (meg eppen elferunk a palmatol mi is a nappaliban), ettunk mexikoit, amit kedves mexikoi bevandorlok foztek, nem mi, kivalasztottuk a babakocsit (meg meg nem vettuk), voltunk setalni* (ahol eppen nem aztunk el, viszont lihegtem vegig), lattunk kek farku gyikot* (szalamandra?), meg lepket*, meg oziket*, csinaltam gyumolcsrizst meg sutottem kenyeret* (eskuszom, tokegyedul meg minden, raadasul merleg nelkul, szoval amerikai receptbol, ami cup, nem dkg.), lefestettem a szekeket (kesz van mind, ojesssz), mostam paplant, hogy megint legyen minek csopognie napokig meg kelljen valamit kerulgetni, nehogy rend legyen, hoborogtem az agynemuhuzat nem lete miatt megint egy kicsit, (szerintem mar csak megszokasbol), kitakaritottuk a kocsit (ha holnapra megint kutyaszagu lesz, eskuszom, felgyujtom), lementunk a medencehez*, mert itt olyan is van, a ferjem csinalt voros tonhalbol vacsorat, ami meg finom volt, hat ennyi.

*= galeriaban kepekkel bizonyitom.