2009. október 4., vasárnap

meccselünk

Szemünk fénye ma megmutatta, hogy igazi gyerekből van.
Azt már mostanra tudomásul vettem, hogy csak tiszta pelenkába lehet a legjobbakat beletenni, lehetőleg legkésőbb 5 perccel azután, hogy ráadtam; nem egy környezetvédő lélek, dehát attól még szeretjük, na.
De hogy ma délelőtt úgy gondolta, hogy a legjobb akkor lesz kiadni magából mindent, amikor lefejtem róla a pelenkát - konkrétan abban a tizedmásodpercben, amikor már és még nincs a kis segge alatt semmi, csak a pelenkázó, a frissen mosott huzattal persze, meg a pólya (amit kezdő szülő nem operál(t) le a gyerekről minden alkalommal, mert az plusz 10 sec ordítás). Semmi gond, tudomásul vettem, tiszta pelenkával mentem a menthetőt, és mikor már azt hiszem, hogy megúsztam ennyivel, természetesen sugárban pisil felfelé, egész a feje mellé. Esélyem sem volt.
Persze aztán meg van sértődve, hogy fürdés-öltözés-új pelenka hadművelet jön, evés helyett. Az akció neve: Anya bosszúja. 1:1
Délután aztán átvette a vezetést, evés közbeni "büfi" alkalmával. Még a mozdulat közben, hogy venném a vállamra, azzal a lendülettel telibe hányt, de olyan sikeresen, hogy saját magát, engem (póló és nadrág is), a párna, amin addig feküdt ÉS a kanapé.
Amúgy meg mintagyerek, ma elmentünk neki vásárolni ruhát - meglepetésszerű 13 fok köszöntött ránk ma, Gyerek meg ugye leizélte a hosszú ujjas cuccai 50%-át a mai napon- meg ha már arra jártunk, gyümölcsöt is, szóval a két boltlátogatást meg a hozzá tartozó autókázást alvással töltötte, egyetlen hang nélkül.
Én meg hason fekve írom ezt most. hamarosan enyém a világ...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése