2012. február 28., kedd

Elso nap az ovodaban

Most szo szerint. Delelott hivatalosak voltunk az oviba, egy rovid kinti jatszoterezesre. Sikerult nagyjabol felkelteni a celcsoport erdeklodeset, szoval hiszti nelkul oda is ertunk, idoben feloltozve meg minden. Ez amugy nagy szo egy olyan gyereknel, aki egesz nap pizsamaban lenne legszivesebben es a kedvenc szava a nem.
Kulonbozo jatszoterek vannak a csoportoknak, nem keverednek a kicsik a nagyokkal. A 2 evesek jatszotere szutyok bena szegenyes egyszeru. Kavicsos talaj, ket hinta, ket kis muanyag haziko, par labda, egy lapat, ket kisauto meg egy alagut. Oliver nem ehhez van szokva, neki a jatszoter = maszoka, csuszda. Egy par perc kellett, hogy elkezdjen korulnezni, fel ora utan meg jott oda, hogy menjunk be inkabb.
13-an lesznek egy csoportban (ma egy kislany hianyzott), ket ovonenivel. Egy kisfiu volt, aki ment oda Oliverhez, szeretett volna vele jatszani, de persze az ontudatos gyerek kikerte maganak. Egy masik kisfiun lattam, hogy talan hatarozottabb (ertsd: vadabb), mint a tobbiek, de nem volt veszes o sem, illetve az ovonenik tok jol kezeltek.
A sorakozonal es bevonulasnal en direkt lemaradtam, nem is kellettem, birkaszellem mukodik ket evesen is.
A terembe beerve egybol nekiallt volna jatszani, de nem az a resz jott, hanem mindenki a szonyegre ult, es egyesevel kezet mostak. Itt tettek fel a kerdest nekem, hogy maradunk-e ebedre, amit en tovabbitottam a foszereplonek, kiegeszitve azzal, hogy "vagy menjunk be apahoz ebedelni?" A valasz meg eleg egyertelmu volt, leult a legkozelebbi szekre, o bizony ott ebedel, nahat. Persze at kellett ulnie egy ures helyre, mindenkinek fel van cimkezve a szeke meg az asztalresz, ahol ul. Szerencsere egy csendes indiai kislany es egy epp ket eves, puttoarcu kisfiu asztalanal volt neki hely. Oliver bevagta az ebedet - persze lassan. Mire kesz lett, a nagyobbakat mar elvittek alvas elotti pisilesre, a kicsiket meg sorra pelenkaztak.
Eskuszom ott is aludt volna, de meggyoztem,  hogy nincs itt a takaroja, illetve, hogy jovunk holnap delelott is.
Osszessegeben tetszik a hely (kiveve a jatszoter), az ovonenik aranyosak (ha valaki odament, hogy beutotte valamijet, felvettek es kicsit babusgattak), a gyerekek is, az ebed rendben volt, es valahogy megsem akarom otthagyni majd ot.
Meg szerencse, hogy az apja viszi majd reggelente.

Ki a nagy?

Matol hivatalosan is balnanak szamitok. Nem tudom magamnak megcsinalni a pedikurt.
Nyilvan, hiszen vegre 25 fok van, lekerul a csizma...bleh.

2012. február 27., hétfő

Makos burkifli


Nem viccelek. Ezzel almodtam. Ti otthon el sem tudjatok kepzelni, hogy micsoda kegy az elettol, hogy olyan helyen eltek, ahol van pekseg. Meg cukraszda.
En most kb. ott tartok, hogy cserepeket keresek, amibe makot ultetnek.
A leveles teszta kerdessel meg raerek ugy fel evet, mire beerik a makom, gondolom.
Udv:
Az anonim kajafuggok legujabb tagja.

Egyebkent meg szomoruak vagyunk itt teljes letszamban, hogy Mama meg a Zoli nem dontott ugy, hogy most a csalad tobbi tagja hianyolja oket ket evig, ahogy eddig mi tettunk. Meg fogjuk is.
En szemely szerint meg attol is, hogy a heten van meg nekem itthon teljes oraszamban okos, ugyes fiacskam, aztan jovo heten elmarja tolem az elso intezmeny, hello korankeles, hello idore beeres, hello azt-eszed-gyerekem-amit-adnak es hello hulyesegek eltanulasa egymastol. Tudom, egy csomo jo dolgot is tanulni fog, de most nem is errol van szo. Na, majd jovok ide nyafogni, azert van az embernek blogja, vagy mi.
Oliver meg attol szomoru meg, hogy lesz neki kistesoja. Legalabb is ugy tunik, hogy most fogta fel az ultrahangon, hogy a hasamban tenyleg egy kisbaba van. Es az bizony itt lesz majd velunk. Azota megszaporodtak a NEM-ek, ha szoba kerul a tema, illetve a "nem kell kisbabanak kijonni anya hasabol"-ok, meg a "huzd le a polodat, nem kell simogatni hasadat"-ok. Innen szep nyerni.

p.s. valaki kuldjon nekem makos burkiflit fenypostaval, koszi.

UPDATE - este 8:20kor
tadaaaaam, avagy terhesen kivanos nonek lenni valahol ereny. Figyeldoda:

2012. február 24., péntek

A legifjabb versenyzo

Eloszor azt mondtam, hogy nem is hasonlit Oliverre, de elokerestem a nagyobbik gyerek ugyanilyen korabeli fotojat es hat, na. Az orra talan nem pont ugyanolyan, de egyebkent...igen.

2012. február 23., csütörtök

Roviden

Hetfo: Napsutes. Megneztuk Franklint, ami alig fel oranyira van, illetve kicsit odebb Leiper's Forkot, ami egy ici-pici varoska, van ott ket galeria, ket etterem meg egy szinpad. Es nagyjabol semmi nem volt nyitva. De a gyerekek jol elszaladgaltak meg igy is, mi meg megneztuk, hogy hogy eltek hetfonkent errefele az emberek olyan 100 evvel ezelott.
Kedd: Oliver nem akart sehova menni, csak jatszoterre motorozni, am legyen. Aztan a szokasos ebed apaval a mexikoiban, delutan pedig elmentem Zolival shopikazni a plazaba. Es magamnak nem vettem semmit, meg mielott...
Szerda: Kimentunk az allatkertbe, ahol fel is huztam magam. Tel leven egy csomo allat el van tavolitva a helyerol, amelyik meg nem, az hibernalva fekszik egy sarokban, ergo sokat nem latni beloluk. Es persze nem adnak am kedvezmenyt a belepobol, sot, meg a parkolasert is fizetni kell. Na mindegy, Oliver mindenkepp meg akarta Mamanak mutatni az allatkertet, szoval mentunk. Legalabb kevesen voltak. Es korbe is tudtuk setalni a helyet, pedig babakocsit nem is vittunk. Persze eves tagsagot meg mindig nem fogok venni, Oliver a kigyon, bekan kivul nagyjabol egy allatra sem nezett ra.
Csutortok: Betekintettunk az itteni sztk mukodesebe, ma volt a havi orvosi vizitem. Hirek innen nincsenek, mi is lenne, majd holnap lesz, haha :)

2012. február 19., vasárnap

Itthon

Tegnap ejjel hazaertunk, csak akkor nem volt mar erom lejelentkezni.
Szoval csutortokon megneztuk Jacksont, Mississippi allam fovarosat. Mondjuk ugy, hogy ki lennek bekulve, ha igy nezne ki Nashville is. A State capitol epuletebe is bementunk, megneztuk, hogy dolgoznak a szenatorok, meg hany tonna marvany van a falakon meg a lepcsokon.
Aztan lementunk New Orleansba, ahol megneztunk harom felvonulast, mert annyira tetszett az elso. Kesz szerencse, hogy Mardi Gras (farsang) idejeben mentunk, ezt kar lett volna kihagyni. A felvonulas utvonalan mar orakkal hamarabb lefogalaltak a jo helyeket a helyiek, letrakkal meg szekekkel. Kesobb ezeken alltak es sikitoztak a felvonuloknak, akik nyaklancokat, poharakat, labdakat es mindenfele muanyag vackot dobaltak le a feldiszitett autorol. Hogy aztan az emberek mihez kezdtek a szatyornyi szarral, arrol fogalmam sincs. Persze mi sem usztuk meg. Mivel nem voltunk jelmezben, sem kifestve, se nem logott a nyakunkban ezer nyaklanc, megallitott egy figura es a kezembe nyomott egy felbontatlan zacsko nyaklancot, hogy tessek, vegyuk fel. Inkabb felvettunk parat, mert a kovetkezo sarkon mar negy zacskot akartak a kezembe nyomni, szerencsere, akkor mar mondtam, hogy van, koszi, nem kell. Mindenesetre magaval ragado a hangulata a felvonulasnak meg az embereknek meg az egesz varosnak.
Pentek reggel elmentunk a legkozelebbi mocsarhoz, beultunk egy csonakba es remenykedtunk benne, hogy latunk alligatort. Es lattunk is! Ket kicsit, meg egy igazan nagyot is. Ami amugy nagy csoda, leven tel van ott is, ezek az allatok meg lefurjak magukat ilyenkor az iszapba, percenkent dobban kettot a szivuk, felorankent feljonnek levegozni es ezzel el is vannak. Nyaron azert sokkal jobban nezhet ki az egesz mocsar, sot, biztos nem lehet romma fagyni sem a 35 mph-val kozlekedo csonakon sem.
Mindenesetre maradando elmeny volt, szereztunk persze gumialligatort is a kisfiunak, ha mar.
Innen mar csak egy ugras volt a Mexikoi-obol, feher homokkal, palmafakkal, kagylokkal es siralyokkal meg olajfuro-tornyokkal a hatterben. Olivert persze alig lehetett elrangatni a homokbol meg a tengerbol, mert persze csak belement, pedig nem volt meleg a viz.
Este meg megalltunk Tuscaloosaban, ahol ettunk egy pizzat mikozben csodaltuk a gimnazista estelyiruhas lanyokat, akik a szomszedos "Beauty Walk" nevu rendezvenyrol jottek at. Autentikus volt a hangulat.
Csak elertunk meg ejjel Birminghambe, ami szerintem kb. Salgotarjan. Legalabbis a szalloda halal szutyok volt, a varosban hiaba mentunk akarmerre, nem lattunk semmi szepet. Ami latvanyossag volt, az meg egy nagy vasszobor, szexi fenekkel.
Onnan masnap reggel mentunk Huntsville-be, ami meg mindig Alabama, es ott van a Space Museum. Raketak meg ursiklok meg szabadeses meg robotok meg mindenfele. Meg engem is elegge lekotott a hely, pedig nem ulhettem fel semmire es a raketa motorjanak mukodeset bemutato elso ket ponton elvesztettem a fonalat. De megtudtam, hogy hogy pisiltek a szkafanderben az urhajosok es azt is, hogy mit ettek. Ide egesz biztosan el fogunk meg menni, mondjuk amikor a Gyerek 5-6 eves lesz. Bar az apja most is maradt volna meg vagy egy napot a helyen, szoval lehet, hogy hamarabb.
Aztan este meg beestunk Jolekekhoz hazibuliba, csak mert kar lett volna kihagyni.
Ma meg persze dolunk jobbrol-balra, meg szerencse hogy egesz delelott esett a ho.

2012. február 15., szerda

Eletjel

Pont egesz nap szakadt az eso. Ez csak azert nem zavart, mert majdnem egesz nap kocsiban ultunk. Kiveve, amikor megneztuk Elvis hazat, autoit, repuloit. Erdekes volt, profin van kitalalva a muzeum. Persze a fiuk tavol maradtak ettol a kulturalis elmenytol, mondjuk jobb is, draga volt.
Most meg Jacksonban ulunk a szallodaban es orulunk.

2012. február 14., kedd

Pakolas helyett...

... ideultem helyzetjelenteni.
Pakolni kellene, ugyanis holnap reggel felszedjuk a berautot es elindulunk Memphisbe, ahol a tervek szerint megtekintjuk Elvis hazat. Aztan meg megyunk New Orleans-be, ahol megnezzuk a francia negyedet, meg talan valami felvonulast is, eljen  a farsang. Aztan megyunk majd tovabb, ha jo ido lesz, megallunk Floridaban es ha szerencsenk van, meg latunk alligatort is a mocsarvideken. Aztan mar csak a Space Museum van hatra Huntsville-ben, szombat estere, ha minden igaz, vissza is erunk Nashville-be, hogy reszt tudjunk venni Jolekek hazibulijan.
Ma meg voltunk a Jack Daniel's haza tajan, megneztuk hogy keszul a meltan hires uditoital. Izgi volt, kepek nem keszultek, mert nem vittunk fenykepezogepet, mert nincs itthon eleg. Es nem volt amugy kostolo, szoval nem hagytam ki semmit, terhes-barat a tura. Persze odaig el is kellett jutni, kicsit tobb mint masfel orat autokaztunk a tyukszaros videken, hogy megnezzuk, milyenek is itt a farmok meg a varoson kivuli elet.
Hetfon meg a puccparade Opry hotelt neztuk meg, csak hogy legyen ellentet.
Annak ellenere, hogy igen rossz az ido, eleg jol elvagyunk most mar, hogy nem beteg senki. Nekem mondjuk ezerrel konnyebb az eletem igy, az tuti.

2012. február 10., péntek

Egyutt a fel csalad

Meghoztak a borondnyi ajandekot, a havat-hideget meg valami mutans virust otthonrol. Na jo, viccelek.
Az ajandekokkal nem, azota Boribon es Bogyo-Baboca imadat van, nem beszelve az ujabb Annapetirol. A hoval se viccelek, tenyleg esik, pff. Persze csak nyunya, nem marad meg, de akkor is, feher ize esik az egbol, azta'.
A virussal meg plane nem viccelek. Oliver benyalta, nagyjabol azota nem beszel, viszont lazas, hogy a Mama meg a Zoli beultek a repteren az autoba. Na jo, amikor epp nem lazas, mar hajlando beszelni meg jatszani a Mamaval, sot, ma mar egyutt maradtak is itthon. Csak nem tudom, igy mit fog a Mama latni ebbol a csodalatos eletbol itt, a lakasunkon kivul.

2012. február 7., kedd

Forr az agyam

3 toporzekolos hisztiroham es meg csak masfel oraja van ebren. Cserelnek mara egy homunkassal, ha lehet.

Amugy meg akinek meg nincs gyereke, de a kozeljovoben szeretne, es meg kanapeja sincs es most akar venni, annak jotanacsiaim a kovetkezok:
1. ne legyen draga, tok folosleges, 5 even belul kuka ugyis.
2. teljesen mindegy hogy nez ki, ugyis elboritjak a jatekok, vagy maga a gyerek.
3. barmilyen anyagbol lehet, ami nem szivja be a midnenfelet. Mondjuk beton.
Ha nem fogadod meg ezeket, ugy jarsz, mint mi, azt meg nem akarod.
(igen, jol sejted, a vasarnapunk a takaritassal telt.)

2012. február 4., szombat

Kedd ota tortent

A heten minden volt itt, csak meznyalas nem. Oliver kezdte kedden ejjel hanyassal, aztan mire ugy tunt, rendbejott - ami amugy csak illuzio volt, tegnap meg mindig jott, hogy faj a hasa, adjak ra puszit - addigra en robbantam le. De mostanra azert uraljuk a helyzetet, mindenki hadba foghato, csak L. kohog.
A januar meg ugy eltelt a nagy unalomban, hogy nem is tudom, mit csinaltunk. Meg kepek alapjan sem. A jo resze az tuti az volt, hogy van ujra kurva draga csudalatos fenykepezogep a haznal, lehet hasra esni.
A vegen, meg lehet, hogy jol jovunk ki ebbol a Malev leallasbol. Ha minden jol megy, csutortok helyett szerdan erkezik a csalad egy resze a hobol-fagybol ide a napsutesbe az esobe. Persze ehhez az kellett, hogy L. 45 percen keresztul magyarazza a legitarsasag ugyfelszolgalatanak, hogy miert is illene maguktol atrakni masik jaratra az utast, miert kell ezert nekunk konyorogni es kulonben is, kit erdekel az o policyjuk a tobbi legitarsaaggal.
Hiaba, az ugyfelszolgalat az amerikaban is csak ugyfelszolgalat - mondta Anya, (vesszo-az-es-ele!) es a fenykepet, ami jol sikerult, kirakta a feher falra.  (Annapetigergo utan szabadon, bocs.)