2012. február 27., hétfő
Makos burkifli
Nem viccelek. Ezzel almodtam. Ti otthon el sem tudjatok kepzelni, hogy micsoda kegy az elettol, hogy olyan helyen eltek, ahol van pekseg. Meg cukraszda.
En most kb. ott tartok, hogy cserepeket keresek, amibe makot ultetnek.
A leveles teszta kerdessel meg raerek ugy fel evet, mire beerik a makom, gondolom.
Udv:
Az anonim kajafuggok legujabb tagja.
Egyebkent meg szomoruak vagyunk itt teljes letszamban, hogy Mama meg a Zoli nem dontott ugy, hogy most a csalad tobbi tagja hianyolja oket ket evig, ahogy eddig mi tettunk. Meg fogjuk is.
En szemely szerint meg attol is, hogy a heten van meg nekem itthon teljes oraszamban okos, ugyes fiacskam, aztan jovo heten elmarja tolem az elso intezmeny, hello korankeles, hello idore beeres, hello azt-eszed-gyerekem-amit-adnak es hello hulyesegek eltanulasa egymastol. Tudom, egy csomo jo dolgot is tanulni fog, de most nem is errol van szo. Na, majd jovok ide nyafogni, azert van az embernek blogja, vagy mi.
Oliver meg attol szomoru meg, hogy lesz neki kistesoja. Legalabb is ugy tunik, hogy most fogta fel az ultrahangon, hogy a hasamban tenyleg egy kisbaba van. Es az bizony itt lesz majd velunk. Azota megszaporodtak a NEM-ek, ha szoba kerul a tema, illetve a "nem kell kisbabanak kijonni anya hasabol"-ok, meg a "huzd le a polodat, nem kell simogatni hasadat"-ok. Innen szep nyerni.
p.s. valaki kuldjon nekem makos burkiflit fenypostaval, koszi.
UPDATE - este 8:20kor
tadaaaaam, avagy terhesen kivanos nonek lenni valahol ereny. Figyeldoda:
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése