Ami jo volt:
- Az ido. Bar errol senki nem tehet.
- A csempezett, melegvizes, egeszen kulturalt "furdohaz" (bath house).
- A pizzeria, ahol vacsoraztunk. Ennek meg semmi koze a kempingezeshez.
Ami nem volt jo:
- Senki nem szolt, hogy vigyek parnat. Igy aztan csak haton tudtam aludni.
- Tudtam volna, ha nem all 5 oklomnyi szikla a derekamba, illetve mikor-hova. Es hogy miert ereztem ezeket, ha egyszer volt felfujhato matracunk?
- Nem volt. Mert valaki (kivetelesen nem en) nem jol dugta be a szelepet. Igy leeresztett olyan 11-re. Amikor mar nem mert ugyanaz a valaki zugni az elektromos felfujo szerkezettel. Mondjuk zughatott volna nyugodtan, mert meg egy oraval kesobb is vertek fel satrat egyesek.
- A pumpa meg, amit kolcsonkertunk a szomszedtol, na, hat azzal nem tudta felfujni a matracot valamiert.
- Miutan en lettem a hibas az egeszert, (ferfilogika, ne akard tudni, hogy jott ez ki) felkerekedett es elment a walmartba polifoamert. Ami ugye peldaul hoszigetel, ami remek is, de attol meg aludni nem lehet rajta.
- A madarak. Ezek sosem alszanak.
- A gyerekek sem. Alig vartam, hogy az enyem is felkeljen (pontban 8kor ugye), addigra mar ugy ereztem, legalabb del lehet, amilyen regota rikoltoznak.
- A konstans fustszag.
- A beka, ami ramugrott, mikozben bontottam a satrat.
Szoval tovabbra sem ertem, mi ebben a jo, ennyi erovel kinn is aludhattam volna a lepcsohazban, ott legalabb kavicsok nincsenek meg fust, minden mas stimmel.
A Gyerek elegge elvezte mondjuk, bar amikor bementunk a satorba, hogy akkor most itt fogunk aludni, lampa lekapcs, na akkor kozolte, hogy "nem. tutu." Ami reszerol a "koszi szepen, nekem ebbol ennyi eleg volt, mehetunk haza".
De ami a lenyeg, egy ilyen ejszaka utan az en ugyes ferjem osszesitettben a 13. lett a roppant meleg es roppant dimbes-dombos maratonon, ugyhogy nem is nyafogtam neki. Csak egy kicsit a bekarol.
