2012. december 8., szombat

Zenei

Nem is tudom, hogy mit erezzek azzal kapcsolatban, hogy ez Oliver kedvenc dala ujabban. Minden nap meg kell nezni, egymas utan tobbszor is. Ma mar enekelte.
Es hogy hogy kerult a szeme ele ez a klip egyaltalan? Az apukaja meg akarta neki mutatni, hogy miert nem szabad minden nap csokis kekszet enni, mert akkor kover lesz, ilyen ni.



2012. december 6., csütörtök

Bendike harap

es fáj.

2012. december 5., szerda

Ilyen sem volt meg

Anelkul, hogy itt gasztroblogolni akarnek, muszaj ezt megmutatnom:

 Ahogy a boltban aruljak

Megpucolva



Darabokban

helyi neven rutabaga, magyarul allitolag edesrepa. Ami nyilvan bugyuta, hiszen a sargarepa is edes, szoval nem tudom mi ez. De ezt foztem hetfon a puccos hazba a vacsira tobbek kozott. Kellett hozza egy kard eles kes meg komoly izomero, mire felkaszaboltam. Egyebkent finom, repa es retek kozott van valahol az allaga es edes repaizu, mily' meglepo.
Ezen kivul egyetek meg granatalmat, mert az is finom es egeszseges. Mutassak sajat kepet arrol is? Mar rem profin pucolok, akar nehezitett palyan, egy babaval a labam alatt is. A baba egyebkent 2-3 napja nem kuszik, hanem maszik. Imadom ezt a korszakot (is), meztelen kis tenyerek csattognak a nyomomban, cuki.

504.

A 3 evesek dobalasa egy eleg idegesito dolog. MINDENT dobal. Labdat, kisautot, vonatot, epitokockat, ruhat, cipot, konyvet, mindegy, ami a kezebe kerul. Eddig jol bevalt, hogy elvettem, amit elkezdett dobalni. Ma fordult a kocka, Bendi jatekait dobalja. Ezzel egyreszt boldog, mert dobal, masreszt boldog, mert elveszi a tesoja elol a jatekot. En nem vagyok boldog.

2012. december 4., kedd

Betegek

Oliver meg az apukaja antibiotikum kuran van, Bendi bajara nincs gyogyszer. O kronikus alvasundorban szenved. Olivernek kotohartya gyulladasa van es nemi folyadek az egyik fuleben. Lacinak meg ki tudja, egy honapja kohog meg taknyos, abbol mar kifejlodhetett valami szep es jo is, de nem. A mai nap nagyjabol ezzel telt es felek a holnapi is ezzel fog, tekintve, hogy a gyerek nem ovodakompatibilitis, ellenben legalabb az eso esett egesz nap. Koszi kerdesed, nekem csak a fejem fajt egesz nap, ugy ket kavetol es egy liter kolatol enyhult annyira, hogy nem akartam sirni.
Hetfo este viszont voltunk Laci egyik kollegajanal vacsoran. Karacsony alkalmabol rendeztek, meg hogy vegre megmutassak az uj hazukat, ami majusban lett kesz.

Hagytam egy kis idot magamnak, hogy megtalaljam a megfelelo szavakat. Sajnos, nem sikerult. Fotozni nem mertem, kepek nelkul pedig nem tudom leirni a lakberendezest.
A haz maga hatalmas. Irtozatosan nagy. Az also szinten van egy konyha - ami a regi ket autos garazs helyen epult - egy hatalmas nappali kandalloval, ebedlo, egy irodaszoba, ket vendegszoba, egy mosdo es a terasz. Fenn egy tv-szoba, 3 haloszoba es mindegyikhez sajat furdo. Az egesz haz szurke, sotetbarna es feher, kiveve a kislany szobajat, ami lila-feher-sotetbarna. Mindenhol kortars helyi festok es fotosok kepei a falakon, tokeletes szogletes, minimalista stilus az egesz haz. A legkevesebb, ha azt mondom, ugy nez ki, mint a Szep Hazak magazin vezercikke. Sehol egy papirzsebkendos doboz, sehol egy ottfelejtett takaro, nincs tusfurdo a kad szelen, minden torolkozo elere hajtogatva. En mondjuk nem tudom, hogy lehet igy elni, de az teny, hogy jo volt ott lenni. Hat igy el errefele egy orvos meg egy PhD-s egyutt.

Napi furasag

Tegnap delutan a helyi barkacsaruhaz parkolojaban odajott egy elado hozzam. Mar epp vegeztunk, a gyerekeket raktam be a kocsiba, gondoltam jofej, es a bevasarlokocsit akarja visszavinni nekem, ilyen elo szokott fordulni. Igy aztan kulonosen varatlanul ert a kovetkezo parbeszed:
- Milyen szep kisbaba. (mondja ezt ugy, hogy csak a gyerekules hatat latja) Hogy hivjak?
- Ben. (egyszerusiteni szoktam ilyenkor, nincs kedvem belemenni hosszas ertekezesekbe idegenekkel)
- O, ismerek egy Bent. Ben Smith. - es nez ram. (aka Kovacs Pisti. hat jo.)
- Nahat, remek. - mondom frappansan es mennek dolgomra.
- Szep a cipod. - kozben stiroli a 3 eves, kopott, koszos, valaha volt ezust kis lapos cipomet.
- ooo...ez? koszi. - itt mar kezdett gyanus lenni a dolog.
- Milyen marka?
- Lacoste.
- Megnezhetem? - es szinte mar a nyala csorog.
- ... ize. itt van a labamon.
- Milyen a belseje?
- A belseje?
- Igen, belul mi van?
- (a labam, baszki) Semmi.
- Megnezhetem?
- Mit? A cipomet belul?
- Igen.
- (na, itt olyan butan neztem, hogy inkabb azt mondta:)
- Joshua vagyok.
- (na azert, mert tudom a keresztneved, nem veszem le a cipomet, helloka) (es neztem tovabb butan.)
Aztan elkoszontem beugrottam a kocsiba es elhajtottam. Miutan bezartam az ajtokat persze.
Szoval a kerdes az, hogy labujj-, labszag- vagy cipotalpfetisiszta volt, netan a kocsimra/gyerekemre/eletmre palyazott csak messzirol kezdte, vagy szimplan csak a szamomat akarta, mert gondolta, hogy ket gyerekkel tuti szingli vagyok.

2012. december 1., szombat

Karacsony - elso felvonas

Tegnap volt a ceges karacsonyi buli. A kaja mexikoi volt, Bendi csak egyszer boritotta le a tanyeromat, Oliver nem evett, csak rizst, elfogyott a desszert, mire odajutottam volna. Roviden ennyi. A gyerekek kaptak ajandekot is, Oliver egy traktort, ami bonyolultsagaban inkabb az occsenek valo, aki viszont egy terepszinu javorszarvassal lett gazdagabb. Es volt 3 karacsonyfa is.
20 fokban egyebkent nehez karacsonyra hangolodni, meg ha december is van mar. A cel erdekeben fel akartam ma disziteni a lakast, Olikaver ragja erte a fulem mar egy hete, de ma elmentek az apjaval maszni, ugyhogy majd csak holnap.