De addig is, gyors helyzetjelentes a Gyerekrol: ma felult hasalasbol, kapaszkodva felterdel es ESZIK. Nyitja a szajat, ha meglatja a kanalat, meg minden. Ma delelott mindenfele hiszti nelkul benyelte a repat meg egy kis alma-mangot, delutan meg az edeskrumplit. Es egesz nap hoemelkedese volt, ami mondjuk nem csoda. Vagy az ultimate indok ugye (a foga...) vagy az, hogy az osszes szuloje takonyban uszik. Mindegy is, vettem lazcsillapitot neki, ez valami csodaszer lehet, meg a szatyorbol sem vettem ki, mire hazaertunk elmult midnen baja.
Aztan ha el nem mos minket a tornado, ami varhato ide hamarost, akkor holnap megyunk szurkolni (amint megszakertette a ferjem az internet ugyet). Merthogy maratonfutas (meg felmaraton, nana) lesz itt. Valami 40ezer ember nevezett, felelmetes. Szoval vagy megyunk zaszlogat lengeto tomeget meg nyelvuket logato (optimista remenyeim szerint szep vadliju) futokat nezni, vagy itthon rohogunk (ja nem, csak en fogok rohogni, L. szerint ez termeszetes), hogy hogy a viharba (eeerted) lehet ilyenkor ennyit futni. Es kozben lehet, hogy eszem egy par cream puff-(o)t. Ez valami olyan ordog talalmanya, hogy nem is akarja senki tudni. Levegos, kepviselofank-szeru tesztalabdacs, benne tejszinhabszeru, de sokkal surubb krem, mindez a fagyasztobol egyenesen, valami mennyei.Es abbahagyhatatlan.
Es ha betegek nem lennenk, elmehetnenk egy igazi amerikai orvos partijara is. Allitolag van inasuk is, meg minden. Felvehetnem a szep cipomet is, ez egy olyan hely.
Aztan van meg egy szulinapi buli meghivas is holnapra, ami mondjuk nem annyira gyerek-kompatibilis buli lesz, de egyikunk (mondjuk az, aki alkohol-kompatibilis) jol erezhetne magat.
Egyelore fuj a szel, mar most ugy erzem magam a szobaban, mint Dorothy a kritikus pillanatokban, ajve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése