2011. december 26., hétfő

Boldog a karacsony...

...annak ellenere, hogy feltortek a kocsinkat.
Szoval tegnap este, ha lett volna kedvem bekapcsolni a gepem, azt irtam volna, hogy mindenkinek ilyen karacsonyt kivanok (minusz a csalad tavollete), mint amilyen nekunk volt itt iden. Finom lett minden, ajandekoknak orult midnenki, de a legszebb, hogy beke, nyugalom, szeretet harom teljes napon at, egy hangos szo nem hangzott el. Mondjuk ez koszonheto annak, hogy nem voltam hajlando vitatkozni a kiskoruval, hogy mikor menjen agyba es mosson-e fogat elotte. (Igen, nem mosott. Es en hamarabb elaludtam, mint o.)
24-en delelott meg setaltunk egyet a parkban, delutan jottek hozzank angyalkak es hoztak annyi mindent, hogy Olivernek ugy kellett konyorogni, hogy bontsa ki az utolso kettot is. O inkabb fenykepezni akart, es tette is, egesz este. Aztan vacsorara atjott Gergo, aki segitett a ferjemnek elfogyasztani egy uveg akarmit is, szoval vidaman telt az ejszaka.
25-en fekudtunk jobbrol-balra, meg kimentunk kicsit setalni az erdobe, meg labdazni, csak hogy legyen mire fogni, hogy egesz delutan fekszunk es beiglit eszunk. Meg atjottek Biborek is, hogy Oliver kedves lehessen hozzajuk ("menjel haza Abel, ez nem a te hazikod". Igen, ujabban osztja Abelt, nem kicsit. Errol azert szoktam vele beszelgetni, eddig hatastalanul.)
Ma meg elmentunk egy messzebbi parkba setalni, ahol van patak meg nem olyan meredek, szoval elvileg a rovidlabu is tud rajta jo sokat gyalogolni. Tudott is, bar neha trukkoket kellett bevetni.
Aztan visszaertunk a parkoloba es megtekinthettuk, ahogy a jobb hatso ablak hianyzik, illetve egeszen apro darabokban megtalalhato a kocsi mellett meg a gyerekulesben. A ket elso ules kozotti konyoktamasz volt kinyitva, amibol nem vittek el semmit, mert nem is volt benne semmi, csak L.-nak egy regi osszekarcolt szuperronda napszemuvege. A csomagtartobol vittek el a taskamat, de szerencsere a meglehetosen draga es  tokeletes futos babakocsinkat ott hagytak. Meg a hatso ulesen Oliver takarojat is. Az lett volna csak a drama, ha azt elviszik. A taskamban amugy nem volt semmi extra, a kulcsom meg a telefonom nalam volt, a kabatzsebemben, a penztarcamat meg vittuk magunkkal a pelenkazotaskaban.
Osszessegeben ennel kevesebbol nem uszhattuk volna meg. Vartunk amugy majd' egy orat a rendorre, aki nagyon kedves volt, de nyilvan nem csinalt semmit, csak felvette az adatokat. Aztan utban hazafele beugrottunk egy autobontoba, ahol be is szereltek az uj ablakot.
Hat igy telt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése