Konyvtartagok lettunk

Ma beiratkoztunk Oliverrel a helyi konyvtarba. Nem az en otletem volt, jelzem halkan. Ki is valogattunk gyorsan 7 konyvet, a helyszinen elolvastunk meg 3-at, aztan meg hoztunk egy cd-t is, hogy a kocsiban is legyen mit hallgatni. Repdesett a szivem az oromtol, a hosszu teli honapok megtelnek programmal. Hetfon megyek is delelott, lesz baba-mama klub, vagy mi a csoda, majd nezek nagyokat, mert meg mindig nem tudok egy helyi mondokat sem.
Bendike a 4 fogu meg egyre inkabb ugy tunik - mondjuk nekem szemernyi ketsegem sem volt eddig sem -, hogy igazi gezenguz lesz. Illetve mar az. Ahol feltunik, ko kovon nem marad. Siman lesodorja a pelenkazorol a kellekeket es lerugja az allolampat egy pelenkacsere alkalmaval. Ha megmosom a kezet-arcat, tuti leveri a csopogtetot es beleut valamit a mosogatoba. Minden evese utan teljes atoltozes - eloke, pulcsi, body, nadrag, neha zokni is, valamint nekem polocsere. Egyszer mar majdnem megusztam, de amikor ki akartam venni a szekebol, csek elkapta ket kezzel a polomat es beletorolte a szajat. Minden kabelt kihuz, altalaban meg is rag. Az egy dolog, hogy bemaszik a furdoszobaba es a szonyeget tomi a szajaba, de termeszetesen felall a wc-be kapaszkodva es a deszkat csocsalja. A konyhaasztal aljabol naponta tobbszor pakol le, elobb-utobb csak megtanulja, hogy hiaba van ott a citrom meg a hagyma, nem kene nyersen megenni. Mindehhez meg olyan hipercukisag, hogy elmondani nem lehet.
Oliver is az persze, csak o mar akkora fiu lett itt kozben, hogy csak pislogok. Ma Juditeknal voltunk jatszani delutan, persze ott maradtunk vacsorara, egyszercsak megszolal Oliver: "Anya, itt aludhatok?" Mondom sajnos nincs itt a pizsamad. Mire Guszti, a vendeglato cukisag: "Nekem van sok pizsamam, adok Ovilernek." Ez nagyon kedves, mondtam Gusztinak, de Ovilernek nincs itt a felhos takaroja sem. Mire az erintett kozolte, hogy "Van itt masik sima takaro nekem." Szoval komolyan agitaltak, hogy hagyjam ott ot ejszakara. 3 evesek. Mar vizionaltam egy nyugodt estet magunknak itthon, de aztan sajnos elhessegettem a gondolatot, mikor rajottem, hogy Oliver szombatig mesenezes-stopon van (long story short: nem csinalta, amit kertem, viszont ellenkezett, nem birt az elore bejelentett kovetkezmeny valora valasaval es duheben racsapott a szamitogepemre, amit az edesapja ezzel honoralt azonnal), amit nyilvan nem oldhatunk fel egy ejszakara, es nem is karhoztathatjuk ugyanerre a tobbieket. Igy hat nagy siras-rivas kozepette hazatertunk mindannyian.
Es hogy ne maradjunk ma sem kep nelkul, ime Bendike, akivel plazaztunk ma (meg Dorival meg Alexszel, de ok nincsenek a kepen), aki nagyfiu es neki kell tolni a babakocsit: