Szoval az egesz mult penteken kezdodott. Bepakoltam, delutan 4-re odamentem az irodahoz, hogy felszedjem a ferjemet. Kicsivel 5 utan el is indultunk. Ennek a varakozasnak az eredmenye, hogy Bendeguz most baglyos sapkaban nyomul, eleg cuki. Persze a legnagyobb dugoban kikeveredni a varosbol nem volt jo otlet, de legalabb mindket gyerek bealudt, csend volt. Leszamitva a ferjem aggodasat, hogy nem erunk oda idoben. Igy inkabb megalltunk pizzazni. Na jo, elvitelre kerte, kozben ivott egy sort, a kovetkezo egy ora nyugalomban telt. Aztan megalltunk, mindenki felebredt es mindenki orditott a vegeig. Ezzel meg is magyaraztam, miert nem megyunk a legkozelebbi boltnal messzebbre ujabban.
Odaertunk tehat a szallasra, kidiszitve karacsonyira, cuki kis hazikok sorakoznak egymas mellett, odavagyok. Mig be nem lepunk. Meleg van bar, de rettenetes budos. Es hangosan zug a futes. Annyira hangosan, hogy attol egesz biztos senki nem tud aludni. Ha kikapcsolod, olyan 2 perc alatt veszi at a kinti homersekletet a haz, a budos marad. Igen, en nem aludtam egy percet sem. Igen, mindenki megfazott. Ennek folyomanya valoszinuleg, hogy a takonybol eppen kilabalo Bendeguz ujra az lett, de olyan durvan, hogy antibiotikumra lett iteltetve itt a het kozepen. Azota orarol-orara jobban van, a gyogyszerbeadas meg nem lesz a kedvenc reszem a gyereknevelesben.
A rettenetes ejszakaert cserebe kaptunk reggel idilli reggelit, kandallo, halk zene, textilszalveta es tejszinhabbol mosolygos arc a palacsintara. Mire mi megettunk mindent, a ferj mar legalabb 2 oraja futott. Ossze is szedtem magunkat es odamentunk, hogy megnezzuk, ahogy athalad az egyik ellenorzoponton. Vartunk, megerkezett, megneztuk, mig eszik-iszik es elszaladt. Jol nezett ki, nem tunt faradtnak igy 3,5 ora utan. Igen, Bendike itt, a hegyen, az 5 fokban, jeges szelben dontott ugy, hogy nyakig osszecsinalja magat.
Lementunk a varosba, az Akvariumba. Itt egy laza 3-4 orat terveztem eltolteni. Oliver izgatott volt, nagyon varta, mik lesznek itt. A rajat meg akarta simogatni, de nem uszott eleg kozel sajnos. A lepkek nem erdekeltek, a pingvinek annal inkabb. Ott mindketten hosszasan nezelodtek, a pingvinek meg jofejek voltak, ugraltak a vizbe, hihetetlen gyorsan uszkaltak, odajottek az uveg tuloldalara, mintha meg akart volna kostolni Oliver kabatjat, csipkedett a csorevel, nagy volt az orom. Aztan sokaig neztuk a capakat, de a legnagyobb boldogsag egy kicsi akvarium volt, amiben 4 bohochal uszkalt. Legalabb egy orat neztuk a Nemokat. Es ha mar ott voltunk, a tobbi halat is, akik szinten szerepeltek a filmben. A meduzak annyira mar nem kotottek le, de volt ott egy interaktiv resz, ahol lehetett gombokat nyomkodni, az meg igen. Idonk meg volt, ugyhogy atmentunk a masik reszbe, ahol az edesvizi allatok vannak. Itt a vidrara talan emlekezni fog, meg a madarshowra. A tobbit mar csak vegigszaladtuk, elfaradtunk elegge. A parkolobol alig fordultam ki, mar mindketten aludtak. Visszamentunk a hegyre, ahol egy orat varakoztunk kb, mire befutott a ferj 9 ora 15 perc es 50 merfold utan.
Aztan mar csak a hazaut allt elottunk, igen, egy ora uvoltessel.
Vasarnap egy szulinapi buliban voltunk, jatszohazban, ami mindig nagyon jo, most is az volt.
Hetfon a ferjem elment este Gergot bucsuztatni, kedden meg Detroitba. Igy lemaradt a karacsonyi musorrol, ami olyan nagyon cuki volt, hogy nincsenek ra szavak. Szerdan csak fel nap volt az oviban, delben mar el kellett hoznom, voltunk orvosnal a babaval, csutortokon Csepke szulinapjan volt Oliver. En Bendivel itthon maradtam, nem volt meg kozossegbe valo. Penteken Barbaraeknal voltunk, akiknek van sajat ugralovaruk es Oliver delutan mar emlegette, hogy oviba akar menni, es jatszani a Stephennel.
Hosszu lesz ez a teli szunet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése