Allatkertben

Tavaszi szunet van es bar tudom, hogy Olivert jobban erdekli, hogy a kerites hogy van osszerakva, mint hogy milyen allat van mogotte, azert Bendit lehet, hogy tenyleg erdeklik az allatok is. Meg amugy is kezdenunk kell magunkkal valamit a szunetben, legyen, menjunk. Nem csak nekem tamadt ez a zsenialis otletem, szerintem a fel varos ott toltotte a mai napot. A fejem koszoni szepen szethullott a 4. ora vegere. 

Kepek, az ugyis jobb, mint a szovegem. 

Oliver lelkes a megerkezes pillanataban. 

Bendi tanulmanyozza a majmokat.

Oliver meg a mogottunk levok babakocsijanak a kereket. Ez volt az elso allat, amit megneztunk. Ott a fan azok a feketek. Eloben jol latszottak es meg kiabaltak is. 

Bendi joszagot simogat. (Nem, Olivert nem felejtettem el lefotozni, o nem simogatta meg Viktoriat.)

A kotelezo kecskesimogatas. 

Hopp, ki a bator. 

Letorott az egyik szarva, azt vizsgalja. 

Miert nem tudnak repulni? De benak! 

Osszeverekedtek a lemurok. 

Halak. Izgi egy allatkert, mi?

Szavannai negylabu, antilop rokona, mi az? 

A kepen elrejtettem egy struccot. Oliver figyeli. Nem. 

Milyen batran fotozom mar a kigyot, nem? 

Bendi horgaszik. 

Madarak. Valahol.

Kacsa. 

Apazsiraf. 

A legjobb resz persze extrapenzert. 

A vege.