Amiert szeretjuk...

Hetekkel ezelott Oliver a YMCA-ben odacsipte az ujjat a szekrenyajtoval. Nem ujdonsag, imad ajtokkal jatszani, raadasul nem is volt komoly, semmi nyoma nem volt, eszre sem vettem volna, ha nem mondjak el, mi tortent.
Most kaptam egy telefont a helyszinrol, hogy az eset miatt hivnak, hogy lett-e valami kovetkezmenye, meggyogyult-e mar, hogy van a gyerek.
En meg ezeken mindig meglepodom.

Helyzet

a kisfiu vasarnap reggel ota 3-4 orankent produkal ijesztoen magas lazat. ilyenkor gyogyszer, hutofurdo, stb. egy elmeny. nem abbol a fajtabol, amire feltetlen be akartam nevezni. orvos latta, virus, majd elmulik.
tovabba a fent emlitett szereplo (nem az orvos, a masik) telibehanyta a laptopomat, szoval most HELYZET van. nincs mama, nincs "nonni", ez utobbi kulonosen kemenyen erint, meg engem is, nem hogy a foszereplot. aki amugy meg nem tudja, mert az akcio utan elaludt. (na jo, volt kozben egy hutofurdo es ujboli gyogyszerbeadas is.)
iphone-on meg hosszasan ertekezni nem jo. twittelnem kene.

Megoldas

Most nem azert, de 32 fok van. Celsiusban. Itt mar csak a sor segit. Meg a legkondi.

Kepek meg szoveg

Nagy szerencse, hogy a Gyerek olyan nyelven nyilvanul meg, amit itt nem ertenek.

Az egy dolog, hogy minden szembejovo nonemu lattan harsanyan felkialt, miszerint "Ne'ni!". Ami ennel egyel rosszabb, amikor olyan nonemu jon szembe, akinek szuk a felsoje, vagy barmilyen, de jol lathatoak a testenek domborulatai. Ilyenkor szinten harsanyan emigyen szol: "Cici!" - es boldogan vigyorog hozza. Remelem nyarig leszokik errol.

Amugy meg ma akkorat esett, hogy mostantol egy jodarabig nem fotogen a srac. Elmentunk setalni, itt az utcaban, ahol nem messze van egy kis lejto. Na jo, nem kicsi. De hosszu. A kisfiu egy almat szorongatott epp (ez a legujabb szokasa. Nem lepunk ki az ajton, ha nem hoz magaval valamit. Labda, kis kosar, auto, babakocsi, mikor mi. Most epp uzsonna-maradek alma volt.), amikor megindult a lejton lefele, ahogy szokott. Tud egyebkent lejton szaladni, szeret is, megtanulta a jatszoteren a fuves domboldalon. Mindig hosszan kialtja kozben, hogy aaaaaa, mert elvezi, ahogy docog a hangja futas kozben, eleg cuki, na mindegy, elkalandoztam. Szoval most is szaladt le, mondtam, fogja meg a kezem, mondta, nem, kb. egy masodperccel kesobb talajt is fogott. Orral. Es a vegen meg koccolt homlokkal egyet. Persze, nem tudott kezzel tompitani, mert mentette az almat. Egyebkent ugyesen, alman kulserelmi nyomok nem lathatok.

Egy percet se sirt persze, felkaptam, elindultunk haza, de hiaba minden, meg feluton se voltunk, mar akkora pup volt a fejen, kis unikornis. Itt mar jegeles utan lathato a Gyerek.

Estere egyebkent rosszabb lett a latvany, arrol egyelore nincs dokumentacio.

Amugy meg lementettem a kepeket a telefonomrol, ugyhogy most azok jonnek. Ez az eses elott fel oraval keszult. Neztuk az autokat az uton. (Igen, ez pont olyan izgi, mint ahogy hangzik. Neha valaki integet meg dudal, hat az kesz feludules.) A kep cime: "Ott! Tutuuuu!"

Ezt meg kaptam Bibortol, mert vigyaztam Abelre.

Nagy vonat, kicsi fiu. Annyira nagy, hogy nem latja, hogy ez egy vonat, inkabb kavicsokat pakol.

Neked beferne a lakasodbol az osszes cucc ebbe? Igen, ez az ize szomszed koltozese, johogy megorokitettem.

Mara ennyi kedves tevenezo gyerekek, szep napot!

Nashville Fashion Week

Nem viccelek. Ott voltunk ma a Gyerekkel meg Dorival. Oliver mondjuk vegigaludta (jobb is igy), de azert jelen volt.

Az egesz abbol allt egyebkent, hogy a legmenobb plazaban volt 3 divatbemutato ma. Igen, az ottani boltok kinalatabol. A gagyi a legfinomabb jelzo volt az esemenyre, Dori elnezest kert a varos neveben, en meg konnyezve kacagtam.

Sose rosszabb szombati programot. Persze volt elotte jatszoterezes, meg utana kis vasarolgatas, de a fenypont az a bemutato volt. Annak a csucsa meg (ezt muszaj elmondanom) egy furdogatyaban, felmeztelenul, napszemuvegben, mezitlab felvonulo fiu, akin egy vagy egymillas ($) ora volt a bemutatando darab. Mondanom sem kell, hogy sem a fejere, sem az orara nem vetettunk egy pillantast sem, viszont barmikor millimeterre pontosan fel tudnank idezni a felsotestet.

Na, es ha mar konnyek, este kinomban meg unalmamban megtekintettem a Csillag szuletiket. A vegen meg egesz meghatodtam attol a tanctol. Mi van velem, nem is ertem, mindegy, itt a dal.

A soksoksok kep meg a honaprol meg itt.

Csendes vasarnap

Delelott a szokasos semmitteves kozben (marmint Oliver meg en csinaltuk a semmit, ami rendetlenseggel jar) kozolte a ferjem, hogy akkor most indulas, veszunk polcnak valot es o delutan majd barkacsol ide-oda egy-ket polcot. Mire elindultunk, mar modosult a terv es inkabb elmentunk a Targetba, azt pontosan nem sikerult megertenem, hogy hogy jutottunk ide, mindegy. Egy oraval (es egy szabad szemmel is jol lathato osszeggel) kesobb a parkoloban probaltuk meg betuszkolni a ket nagy es nehez dobozt az egyebkent is tele levo csomagtartoba. (Hogy mivel van tele? Oliver kisbiciklije, biciklihurcolo, egy lada tele szatyrokkal meg pleddel, meg a sarkany, meg a koteltancolos kotel, ilyesmi.)

Lenyeg, hogy hazajottunk es ki tudja mennyi ido alatt osszeraktuk a 6 fiokos szekrenyt, amibe a delutan hatralevo reszeben rendben be is pakoltam. Ez igy konnyunek tunik, a valosagban onnan indult, hogy Olivert el kellett kapni es kiszedni a kezebol a furogepet/kalapacsot/ollot, vagy idoben elkapni a meteres lapot, amit magara keszult rantani, vagy a csavart kiszedni a szajabol vagy a furatbol kiszedni a nem odavalo tiplit, amit beletuszkolt. Kozben persze gyorsan csinaltam ebedet es ettunk is, majd a ferjem elment maszni, en nekialltam szortirozni es ujra rendszerezni es bepakolni az uj szekrenybe. A 2. percben felebredt a kisfiu, legyen eleg annyi, hogy megprobalt segiteni. Mindegy, azert 2 ora alatt csak kesz lettunk, elmentunk a ferjert, majd a helyi Praktikerbe, ahol szereztunk lampat, meg kabelt, meg kapcsolot (allitolag a ferjem tud villanyt szerelni) meg polcokhoz konzolt, majd hazajottunk, en visszamentem boltba bevasarolni, mig a fiuk feljottek osszerakni a delelott vasarolt asztalt. Igen, vettunk asztalt is.

Mire hazaertem, kiderult, hogy az asztallapon van egy karcolas, szoval visszapakolas, kocsiba be, vissza a boltba, kicserelni. Ekkor volt este 8. Persze azert meg osszeraktuk az uj asztalt utana es lett vacsora is meg Oliver is kijatszotta magat, az tuti, hogy megtanult csavarozni.

Faradt vagyok.

Nyari tervek

Nem sok konkretum van, egyelore csak annyi, hogy junius 28-an erkezunk a nemtomhogyhivjak repuloterre Budapestre, es julius 26-an indulunk vissza ugyaninnen ugyanide.

Szivesen talalkozom majd mindenkivel, sot. Akinek az enyemnel kisebb gyereke van, ahhoz hazhoz is megyunk es igazodunk mi az o napirendjukhoz, a tobbieket meg szivesen latjuk majd a ket videki bazison (megelozendo az eddigi rohanast es osz hajszalak gyarapodasat).