Miota kettesben vagyunk, Oliver egy megtestesult cukisag. Leszamitva az elso napi non-stop uvoltest, de az nem er, betudom a faradtsagnak. Azota itt a szirupban omlengunk, mindent megcsinal elso keresre (meg a fogmosast is), egyedul eljatszik, egyedul elalszik, eszebe sem jut sirni vagy vinnyogni semmiert, meg az esti tejet is poharbol itta. Nyilvan most, hogy magasztalom az egekbe, holnap maga lesz az ordog, de azt sem banom, mert este mar nem egyedul engem fog szorakoztatni, hanem az apjat is.
Egyebkent meg nem is unatkozunk itt, tegnap este a mintagyerek elaludt egyedul, en meg Dorival es Jolekkel csacsogtam a nappaliban, akik beugrottak szorakoztatni a szinglianyukat. Persze a vege filmnezes lett meg +2 kg fejenkent, amennyi csokit megettunk. Tudunk elni, mi?
ps. Gyanusan csilingelnek a szelcsengok az erkelyen, gondoltam megnezem, milyen ido lesz ejjel meg holnap. Hat itt azt irjak, hogy az uj vihar, Lee ellatogat ide is. Remelem azert addigra kitombolja magat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése