Ma reggel orvosnal kezdtem, miutan fel ejszakat ismet ebren toltottem, elegem lett. Aki persze ellatott antibiotikummal meg a jo tanaccsal, miszerint pihenjek sokat. Ja, jo. Bar tudnek. Ezert vagyok itt, apukam, mert a has- es fejfajast okozo kutyamod ugato kohogestol meg az egy hete tarto, semmire sem mulo torokfajastol nem tudok aludni, de meg csak letezni sem. Jo, nem pontosan ezt mondtam, csak mosolyogtam egyet es mondtam, megprobalok. A masik, amivel nem tudtam mit kezdeni: belep a rendelobe es felteszi a megszokott "how are you"-t. Most erre mit mondjak? Szerinted hogy vagyok, ha idejottem? Vagy mondjam, hogy jol, ahogy mindig, ugysem figyel? Akkor meg minek jottem? Kivagtam magam, mondtam, hogy "jol. illetve voltam mar jobban". Persze meg se hallotta.
Viszont azt megmondta, hogy fiu lesz a kisteso, mert ugy all a hasam. Miert megy az ilyen tehetseg haziorvosnak?
Oliver meg valoszinuleg elkapta tolem ezt az izet, csak o sokkal kemenyebb nalam, csak az orra meg a szeme folyik. Ejjel fajt a torka is, de o abban a szerencses helyzetben van, hogy vehet be ibuprofeint, velem ellentetben, szoval onnantol 5 percen belul ajultan aludt, egeszen delig. Szoval igen, megvolt ma az elso betelefonalas az oviba, hogy nem megy a gyerek, mert beteg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése