- Na, megerkeztunk, gyere, menjunk be jatszani kicsit.
- Nem kell kiszallni.
Es itt egy laza mozdulattal bezarta magara a kocsiajtot.
- Ne mar, tegnap meg azt mondtad, hogy jojjunk ma is ovodaba.
- Anya menjen be jatszani kicsit egyedul, Oliver itt marad, jo?
...es igy tovabb. Aztan csak meggyoztem, hogy menjunk be, bar egy kicsit duzzogott latvanyosan az elejen, aztan nekiallt jatszani. Mire az egyik kislany jott es ult volna az olembe egy konyvvel, mint tegnap, arra persze odavetodott, keresztbe dobta magat a labamon, "nem kell ideulni kislanynak, en anyukam.
A foglalkozast unta ma is, mint tegnap, de legalabb nem hattal ult az ovoneninek es nem latszott szomorunak sem, csak unta. A kovetkezo egy oraban kint voltunk a jatszoteren, ahonnan nem akart ebedelni menni, csak elmenni masik jatszoterre, ugyhogy eljottunk.
Elvileg holnap is valami hasonlo lesz a program, hetfon pedig ott fogom hagyni egy orara. Jaj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése