2012. május 23., szerda

Jol vagyok

Ja, igen. Mondtam mar, hogy mindent elfelejtek ujabban? De egyik pillanatrol a masikra.
Na, szoval arrol akartam igazabol irni (vagy mar irtam?), hogy mennyire mas ez a babazas most, mint az elso volt.
Nagyon. Sokkal konnyebb, sokkal jobb. Nyugodtabb vagyok, maskent latom a helyzetemet, maskent elem at a napokat. Oliverrel azt vartam, hogy mikor mosolyog mar, mikor kezd el maszni, allni, jarni, beszelni, mikor latom a szemelyiseget kinyilni vegre.
Most meg csak nezem ezt a kisbabat, ugy erzem, hogy ismerem, tudni velem, hogy milyen lesz nagykoraban es meg akarom allitani az idot. Mert mar most valtozott szuletesehez kepest, pedig meg nincs 4 hetes. Es mar tudom, hogy milyen nagyon hamar elmulik ez az idoszak, amikor ilyen feltetel nelkul ragaszkodnak es annyitol kerek lesz a vilaguk, ha felveszed es magadhoz oleled.
Hiaba, Oliver meg kisfiu es megsem lehet mar akkor megolelni es puszit adni neki, amikor akarom. Persze, ha o igenyli, akkor bujos kutya es szereti, ha szeretgetik. De tobbszor ellenzi, mint hagyja. Bendeguzt meg lehet olelgetni, sot.
Szoval kedveseim, akik az elso baba elott alltok, eljetek at a pillanatokat!

1 megjegyzés:

  1. Detto. A feledekenyseg is es az ido mulasa is. Mindent elfelejtek, hova teszek, ki mit mond, mikor mond. Sz. mar neha mondja, szedjek valamit, hogy ne felejtsek el mindent. Persze ez annak is betudhato, hogy 15 honapja alig aludtam at 10 ejszakat. Meg mindig felebred. Es en pedig 11- ejfel korul kerulok agyba (neha kesobb), Nori pedig 6 es 7 kozott ebred.
    Hihetetlen gyorsan nonek a gyerekek. Viki akkor lett nagylany, amikor Norit hazavittuk a korhazbol. Mindene nagy volt, a keze, a laba, meg a haja is sokat nott... Pedig csak egy hetig nem lattam... Azota pedig "kesz no" lett. Nori nagyon ragaszkodo, Viki korabban letorolte a puszit, csak a hajan viseli el. Neha ugy kell kikonyorogni egy-egy olelest. Apahoz persze vigan ropul, atkarolja a labat, ilyenkor kicsit irigykedem. Meg jo, hogy kezenfogva meg lehet vele setalni. Orulok is ennek, mert ki tudja meddig foghatom a kezet, meddig engedi ezt. Tehat en is annyiszor olelem es puszilom a gyerekeket ahanyszor csak tudom, es ameddig engedik.

    VálaszTörlés