Angyalok...

...jártak nálunk.
Köszi Kati-Zsani-Hanni-Zsolti! -meg nem tudom még ki, mindenki, akinek köze volt ehhez a sok mindenhez.
(csak kicsit sírtam;))

Update: A legkedvesebb anyósom a főangyal, kiderült! Köszönjük!

Sanyarú a sorsom

Most van az első olyan Mikulás, hogy hiába raktam ki a csizmámat az ablakba, nem találtam benne semmit reggelre. :(
Na jó, nem raktam ki, mert nincs is ablakpárkány, meg amúgy csizmám se. De attól még az előszobáig betalálhatott volna az öreg.

zene

Mégiscsak lehet valami ezekben a gyerekeknek szánt zenékben. A Zeneovi cd-re (köszi Réka innen is) először hosszú percekig sikongva kacagott, azóta becsilledve, résnyire nyitott szemmel figyeli a zenét, ha leállítom, szemrehányó tekintettel néz rám. Helló hová-mész-te-kisnyulacska meg pál-kata-péter világa!
(Mondjuk a "Mókuska-mókuska" c. opusz alatt komoly trance-szerű alap van.)

itt se vagyok

Ha író lennék, mondanám, hogy írói válságban vagyok, de nem, így csak azt mondom, hogy nincs kedvem írni. Ha lenne, elmesélném, hogy péntek este megvolt a Gyerek első éttermezése, (persze ügyes volt, csak akkor kezdte el unni magát, mikor kihozták a kaját, hogy én ne tudjak enni), meg hogy szombaton voltunk két db 4éves szülinapi buliján egy játszóházban, pizza meg torta meg minden, (persze a Gyerek édes volt, mindenki odavolt érte és egyáltalán, egy szavam se lehet, csak egyszer kért enni és nem sírt egyáltalán), meg azt is, hogy ma esőben sétálás volt meg karácsonyfák nézése a szomszédságban (majd fotodokumentálom, mert azért ilyet nem minden nap lát az ember), meg hogy alig tudtam visszafogni magam, hogy megvegyem a világítós kültéri mikulássapkás rózsaszín flamingót (nem), meg hogy kapott a baba egy mérettel nagyobb cumit (lassan iskolába megy, tudom) meg az első karácsonyi ajándékát is megvettem, de persze odaadtuk, mert szupercuki és akarom használni (jó, tudom. amúgy egy nagy puha zsiráf, ami a hasán széttépőzárazva szőnyeggé válik). De nincs kedvem írni, szóval nem is mondom el jól. Majd máskor.

hála

Holnap meg itt Hálaadás ünnepe lesz, minden zárva, családok összejönnek, mindenki pulykát eszik és örül mindennek. Vagy valami ilyesmi.
Mi meg tartunk ilyen magyaros hálaadást, áthívtuk szomszéd Sly-t családostól, pulyka helyett lesz kacsa, de tartjuk a vörösáfonya-szósz, krumplipüré, sütőtök pite vonalat hagyományosan, és hálát adunk ezért a kis cukiért leginkább.

update: hasról a hátára fordult ma este, mindkét irányba, többször is :)

kezdő anya küzdelmei

Képzeljük el, ahogy békésen eszegető kisdedünk evés közben végtelen hosszúnak tűnő ideig termel a pelenkába. Már tudjuk, hogy ez semmi jót nem jelent, evés erőszakkal felfüggeszt, azonnal irány a pelenkázó. (+) De sajnos késő még így is, ez annyi volt, hogy már a felső réteg is átázott. Aki már próbált levenni fejen keresztül egy bodyt egy izgő-mozgó-rúgkapáló kéthónaposról, az nagyjából sejti a végeredményt. A többieknek elmondom: a pelenkázóra leterített textilpelenka, (ami azért van, hogy ne sikítson, mert fázik a feneke a műanyagon), a rugdalózó és a body, ami alatta volt, plusz a gyerek nyakig, illetve a feje hátulja is -tekintve, hogy ott húzod át a szaros ruhát- be van terítve a cuccal. Ok, felemelem magamhoz, hogy le tudjam törölni (-) . Ezzel azt értem el, hogy az én pólóm is olyan lett a karjától, de letörölni nem tudom, mert ficánkol. Jó, akkor berakom a kiságyba egy textilpelenkára hason, majd úgy. (-) Le is töröltem, közben viszonylagosan tisztára varázsolom a pelenkázót is a hatodik kezemmel, mikoris veszem ki a gyereket az ágyból, természetesen összepisili a világmindenséget. (-) Haha, előre látó anyu vett vízhatlan matracvédőt a lepedő alá (+), semmi gond. Az alvós macikendő meg a hálózsák meg a mittoménmégmi meg így járt. Gyerek felöltöztet (bosszúból rózsaszín nadrágot adtam rá), gondoltam visszarakom a kiságyba, míg normalizálom a csatateret, meg berakom a mosást. (-) Nyilván elhelyezett egy rókát még a natúr matracra. Már nem nevetek. Ő igen.

Jin-jang

Jin: Éjjel 9 órát aludt egyhuzamban, reggel mosolyogva ébredt, ettől én is.
Jang: 3 nyavalyás oltástól, amit kb. 4 másodperc alatt kapott meg (de tényleg. Mire nagy levegőt vett és kellően vörös lett a feje, már túl is volt rajta.) egész nap ordítva sír. Enni is csak nyafogva hajlandó, a pelenkázást meg egyenesen gyerekkínzásnak minősíti. Na jó, kicsit sápadt is, de szerintem ezt már direkt csinálja hozzá. Ez valami férfi-gén lehet.
Egyébiránt pontosan 62 cm és 5,5 kg a kisgomba és minden, amit vizsgáltak rajta, az rendben van, örülünk.