Idohiany

Gyakorlo anyukak meg nagy fantaziaval rendelkezo egyeb emberek aruljak mar el nekem, hogy mikor szoktak porszivozni? Ha a Gyerek ebren van, lehetetlen elmenni a kozelebol 2 percre is, nemhogy egy lakas felporszivozasahoz elegendo idore, annak ektelen orditas es kobcentis konnyek es tovabbi fel ora nyuglodes a kovetkezmenye; ha jon velem, nyalogatja a porszivot, ragja a kabelt, ilyesmi. Ha alszik, nyilvan porszivozas mint hangos tevekenyseg kizarva. Ha meg ebren van es veletlen ott lehetne hagyni mondjuk 10 percre biztonsagos helyen (haha. nincs olyan hely a vilagon szerintem, ahol ne talalna valami olyan mozdulatot ami on- es kozveszelyes.), akkor tuti az apja alszik.

Szoval, mikor porszivozzak/hova tegyem addig a Gyereket?

(na, most mondja L. hogy elmegy reggel futni, es ha ebren lesz Oliver /nana, hogy ebren lesz, ujabban fel7kor kel/, elviszi magaval. Vissza nem tero alkalom. Es maris egy erkolcsi dilemma kozepen talalom magam: aludjam ki magam vegre vagy takaritsak?)

Mindjart felnott lesz

Ma tok onalloan felallt az agy mellett. Hust eszik. Csajozik. Felrenezek es mar nem is fogok neki kelleni, az van.

Az itteni allapotokat tukrozi mellesleg, hogy ugye hetvegen volt a nagy eso, amiben minden tonkrement, hetfon lefolyt a viz, kedden felbontottak az utat, ma pedig mar aszfaltoznak. Hello.

Majus elso vasarnapja...

Huszonpar evvel ezelott ilyentajt frissen vasalt feher bluzba (mellreszen zseb, rajta pirossal himzett kisvirag), sotetkek rakott szoknyaba, ritkan hordott feher harisnyaba es kopogos lakkszandalba oltoztetve mondtam ennek a versnek a ram kiszabott negysorat es vegig azon gondolkodtam, hogy miert ezt kell nekunk mondani, hiszen nem is iszunk meg kavet (a kave keseru? az nem finom. akkor miert isszak a felnottek?) es martast sem csinalok meg egyedul. Sokkal jobban tetszett az "edesanyam, viragosat almodtam..." kezdetu, ugyis a kozepsoben is azt mondtuk.

Honnan tudhattam volna huszonpar evvel ezelott, hogy mennyire igaz lesz ennek a versnek minden sora egyszer.

Tudok egy varázsszót,

ha én azt kimondom,

egyszerre elmúlik

minden bajom, gondom.

Ha kávé keserű,

ha mártás savanyú,

csak egy szót kiáltok,

csak annyit, hogy: anyu!

Mindjárt porcukor hull

kávéba, mártásba,

csak egy szóba került,

csak egy kiáltásba.

Keserűből édes,

rosszból csuda jó lesz,

sírásból mosolygás,

olyan csuda-szó ez.

"Anyu, anyu! Anyu!"

hangzik este-reggel,

jaj de sok baj is van

ilyen kis gyerekkel.

"Anyu, anyu, anyu!"

most is kiabálom,

most semmi baj nincsen,

mégis meg nem állom.

Csak látni akarlak,

Anyu, fényes csillag,

látni, ahogy jössz, jössz,

mindig jössz, ha hívlak.

Látni sietséged,

angyal szelídséged,

odabújni hozzád,

megölelni téged.

(Nadányi Zoltán: Anyu)

szarharmincvalahanyadik bejegyzes

Sokmindent megtanultam mar az elmult 7 honapban Olivertol. Peldaul turelmesnek lenni. (2 oraja ulok a kocsiban a haz elott, mert alszik.) Meg hogy hiaba szeretnek valamit, hogy csinaljon, nagy valoszinuseggel az fog tortenni, amit o akar. (hajnal 4-tol nem aludt, inkabb beszelgetett masfel orat a sotetben az olemben.)

Nem mellesleg ugy omlik az eso reggel ota, hogy a 3. utvonalon tudtam hazajutni, a megszokott utakon vizatfolyas volt, de ugy, hogy eltunt az utca.

otthon edes

Olyan a lakas, mintha egy kulonosen nyalas fajta kiskutya lakna itt. Durva nyaltocsak es csikok mindenfele, morog, ha valami nem tetszik neki es szuszog-liheg alapjaraton. Vicces.

Szoke

Be kell vallanom, hogy csutortokon megint bezartam a kocsiba a kulcsot. Telefonaltam kozben. Nem vagyok mar a regi. Meg szerencse, hogy most nem voltam egyedul es a masik kulcs L. zsebeben volt.

Visszaszamlalas

Ha soha tobbet nem jelentkeznek, az azert van, mert itt is jo az internetszolgaltato. A tortenet hosszabb, mint erdekes, lenyeg, hogy most meg van internet, holnap meg ugy nez ki, nem lesz. Nem tudom a csalad melyik tagjanak lesz nehezebb.
De addig is, gyors helyzetjelentes a Gyerekrol: ma felult hasalasbol, kapaszkodva felterdel es ESZIK. Nyitja a szajat, ha meglatja a kanalat, meg minden. Ma delelott mindenfele hiszti nelkul benyelte a repat meg egy kis alma-mangot, delutan meg az edeskrumplit. Es egesz nap hoemelkedese volt, ami mondjuk nem csoda. Vagy az ultimate indok ugye (a foga...) vagy az, hogy az osszes szuloje takonyban uszik. Mindegy is, vettem lazcsillapitot neki, ez valami csodaszer lehet, meg a szatyorbol sem vettem ki, mire hazaertunk elmult midnen baja.
Aztan ha el nem mos minket a tornado, ami varhato ide hamarost, akkor holnap megyunk szurkolni (amint megszakertette a ferjem az internet ugyet). Merthogy maratonfutas (meg felmaraton, nana) lesz itt. Valami 40ezer ember nevezett, felelmetes. Szoval vagy megyunk zaszlogat lengeto tomeget meg nyelvuket logato (optimista remenyeim szerint szep vadliju) futokat nezni, vagy itthon rohogunk (ja nem, csak en fogok rohogni, L. szerint ez termeszetes), hogy hogy a viharba (eeerted) lehet ilyenkor ennyit futni. Es kozben lehet, hogy eszem egy par cream puff-(o)t. Ez valami olyan ordog talalmanya, hogy nem is akarja senki tudni. Levegos, kepviselofank-szeru tesztalabdacs, benne tejszinhabszeru, de sokkal surubb krem, mindez a fagyasztobol egyenesen, valami mennyei.Es abbahagyhatatlan.

Es ha betegek nem lennenk, elmehetnenk egy igazi amerikai orvos partijara is. Allitolag van inasuk is, meg minden. Felvehetnem a szep cipomet is, ez egy olyan hely.

Aztan van meg egy szulinapi buli meghivas is holnapra, ami mondjuk nem annyira gyerek-kompatibilis buli lesz, de egyikunk (mondjuk az, aki alkohol-kompatibilis) jol erezhetne magat.

Egyelore fuj a szel, mar most ugy erzem magam a szobaban, mint Dorothy a kritikus pillanatokban, ajve.