A legrosszabb az egeszben azok a pillanatok voltak, amikor ult a forro testevel a hutofurdoben es elgyotort hangon kerlelt, hogy "anyaaaa kiiiiii". Es a tekintete, amivel mindekozben nezett, na, hat az pokoli.
Na de evezzunk masfele, (lassan amugy is csak azt lehet errefele, reggel ota szakad az eso, muhaha) immaron az uj-regi gepemrol irok, ojeee. Mintha a fel karomat kaptam volna vissza. A ferjem megcsinalta jol, alig kerult 140$-ba es 4 orajaba a moka. De mar van csavarhuzonk is, olyan, ami senkinek, barmikor szetszedhetjuk a gepet, ha unatkozunk.
Volt ma az irodaban potluck, amire nem tudok magyar szot, ha valaki igen, kommentelje ide, koszi. Szoval amilyen kajakkal megint be tudtak allitani ezek a helyiek, hat az kesz. Volt egy koret, ami vilagoszold volt, pisztacias malyvacukros krumplipure. Nem viccelek. Ezt legalabb a szine alapjan azonnal kihagytam, de belebuktam a desszerteknel egy epres feher szinu kulimaszba, amit bevallaltam. Azt hittem, hogy tejszines eper, osztkesz. De nem, mert malyvacukros volt. Nyilvan. Egy falat utan mar egy marek sot kivantam.
Aztan Oliver kozolte, hogy "tutuu", ami reszerol az "induljunk az autohoz, most", szoval eltavoztunk, hiaba voltam cukortripben. Meg vagyok is meg mindig, pedig mar eltelt par ora.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése